Kanyaróparti mint új divat
13/11/2019 12:29
| Szerző: Klubrádió
Betegségekről és egészségmegőrzésről volt szó a műsorban. Szó volt arról a kutatásról, ami kiderítette, hogy a kanyaró – azon túl, hogy megterheli a szervezetet – törli az immunrendszer memóriáját, így aki megkapja, az olyan betegségekre is fogékonnyá válik, amivel szemben korábban védettséget szerzett. Ennek fényében valóban megéri nem beadatni a védőoltást? Van igazság az oltásokkal kapcsolatos félelmekben? Hogyan gondolkodnak erről a szülők?
A kanyaró egy sok áldozatot követelő, veszélyes betegség, melyet az idők során sikerült visszaszorítani a védőoltásoknak köszönhetően. Ennek ellenére a világon közel százezer ember hal meg a betegség következtében. Jelenleg Európában kanyarójárvány van, az elmúlt év során százezer megbetegedéssel, ennek fele Ukrajnában történt. A kanyaró nagyon gyorsan tud terjedni, ha körülötte fogékonyak vannak, és ha valaki nem védett a kanyarófertőzéssel szemben és kanyarós beteggel találkozik, az biztos, hogy megbetegszik.
Szokták mondani, hogy a gyerekek könnyebben megbirkóznak ezzel a betegséggel, de ez csak részben igaz. Egy éves kor alatt sokkal súlyosabb a lefolyása a kanyarónak, gyakoribbak a szövődmények is, mint egy iskolás, serdülő korú gyereknél. Aztán a felnőttkorral haladva a klasszikus gyerekbetegségek sokkal súlyosabb következményekkel fordulnak elő.
A kanyaró eléggé alattomos, immunrendszerünket alaposan igénybe vevő vírusbetegség, aminek a késői, hosszútáv hatása évtizedek múlva jelentkezhet, a szivacsos agyvelő-gyulladás például ilyen: egy csecsemőkorban elszenvedett kanyaróbetegség után az addig teljesen egészséges kis serdülő elkezd visszafejlődni, majd 20 évesen "szobanövényként" meghal. Sajnos ez a betegség nem gyógyítható; igaz, ritka szövődmény, ezerből egyszer fordul elő.
De a kanyaró nemcsak mint betegség jelenik meg hörghuruttal, kötőhártya-gyulladással lázzal és kiütésekkel, de a megbetegedés következtében előfordulhat baktérium felülfertőződés vagy tüdőgyulladás is, és a késői szövődmények között is gyakoribb az összes többi fertőzés, és általában súlyosabb is.
Az emberek nem tájékozottak ezzel a betegséggel kapcsolatban. A gyerekeket például Kulcsár Andrea meg szokta kérdezni, hogy tudják-e, mi az a védőoltás, tudják-e, mik azok a betegségek, amik ellen a védőoltások vannak, és még a szülők is gyakran összekeverik, melyik oltásról és milyen betegségről van szó. Viszont az oltásellenes oldalakra rendre rátalálnak az interneten, és azokat a téves eszméket, amik terjednek, de nincsen valóságalapjuk - például hogy a védőoltások autizmust okoznak.
Ennek eredménye, hogy Amerikában úgynevezett kanyarópartikat tartanak. A szülők olyan közösségbe viszik a kisgyerekeket, ahol van kanyarós gyerek, és elkapják tőle a betegséget. De Bécsben is voltak kanyaró- és bárányhimlőpartik - amik nemcsak butaságok, hanem kimondottan veszélyesek is.
Az oltásellenesek az olyan misztikus betegségeket mint az autizmus, a cukorbetegség, a sclerosis multiplex, melyek valódi okát nem tudja ma az orvostudomány, hajlamosak a védőoltásokra fogni. Egyre több betegségről derül ki, hogy genetikai meghatározottsága van, az ilyen felfedezések után a védőoltásellenesek azonban általában csendben hallgatnak. De nemcsak a laikusokkal van gond, még egyes szakorvosok is osztanak oltásellenes nézeteket - és ez egyáltalán nem hungarikum.
Sokkal alázatosabbnak kellene lennünk a természettel szemben; annál sokkal bonyolultabbak vagyunk, hogy egy egyszerű védőoltás okozna bármilyen betegséget - ha így lenne, akkor már rég kiirtottuk volna a Földet. Emberek milliói köszönhetik az életüket a védőoltásoknak, olyan betegségek elterjedését akadályozva meg, amik ha itt lennének manapság, jóval kevesebben élnénk a bolygón. A mai fiataloknak már elképzelésük sincs a klasszikus fertőző betegségekről - kanyaró, szamárköhögés, diftéria, stb. -, ők csak azt látják, hogy macerás egy oltás beadatása, sír a csecsemő, kéthetente szúrja meg őt a "csúnya doktor bácsi/néni", lázas lesz a gyerek, nyűgös, alig eszik, nem alszik, kipirosodik a lábacskája. De cserébe nem fullad meg a szamárköhögésben, nem pusztul bele az agyhártyagyulladásba, és a bárányhimlőtől sem lesz agyvelőgyulladása. Ilyenkor a szülők is elgondolkodnak, hogy ezért kapják a gyerekek a védőoltást, nem pedig azért, mert az orvosok direkt bántani akarnák a kicsiket.
A természet sokkal előrébb tart, mint az emberiség. Ha az oltási programot abbahagyjuk, a természet visszaüt, és a védőoltásokkal megelőzhető fertőzések visszaveszik az uralmat. Eredetileg 2020-ra akarták eltüntetni a kanyarót a bolygónkról - ahogy a feketehimlőt sikerült -, de ez nem fog sikerülni, hiszen most is járvány van Európában, aminek oka részben az oltásellenesség, részben az, hogy sokan nem jutnak védőoltáshoz.
Magyarország még jó helyzetben is van, magas az átoltottsági arány, a gyerekek több mint 98%-a be van oltva. De most már felnőtt egy olyan generáció, akik megúszták a vadvírussal való találkozást, mert kaptak oltást, és nekik már úgy lesz gyermekük, hogy nem találkoztak a természetes vírussal, az immunrendszerük nem kapott boostot. Ha ide bekerül a kanyaró vadvírus, akkor oltottan ugyan megbetegedhet az ember, lehet egy enyhe fertőzése, és ilyenkor olyanokat fertőzhet meg, akik nem kaptak még oltást vagy kikerülték az oltást. Az oltottak, akiknek egészséges az immunrendszerük, egy enyhe megbetegedéssel túl is lesznek az egészen, és a kanyaró fertőzőképessége is kisebb egy átoltott környezetben, "kifárad" a fertőző betegség.
Két kanyaró témájú kutatás is napvilágot látott mostanában, amik azt mutatták ki, hogy a kanyaróvírus (morbillivirus) képes az immunrendszer memóriájának egy részét törölni. Ezt régen is tudtuk; a kanyaróbetegség után visszatérnek bizonyos fertőzések, és az amúgy enyhe vírusbetegségek is sokkal súlyosabb formában zajlanak le. Ennek az igazi immunológiai és sejtszintű okát még nem sikerült eddig bebizonyítani. Most egy olyan hollandiai közösségben folynak vizsgálatok, ahol vallási okokból nem adnak védőoltásokat, és ahol megjelent most a kanyaró. Kutatási terepnek kiváló a hely, itt a megbetegedettek között betegség különböző stádiumaiban immunológiai vizsgáltokat végeztek, és kiderült, hogy akár két évre is törlődik a memória a sejtállományból. Van, ami később visszatér, és olyan is van, ami nem.
De mit is lehet kezdeni azokkal, akik oltásellenesek? A teljesen elvakultaknak mondhatunk akármit, őket esélytelen meggyőzni, mert olyanok, mint a laposföldhívők. Menthetetlenek, velük nem is érdemes vitatkozni. De a többség inkább kétkedő, akik téves információkkal találkoznak, és nem tudják, minek higgyenek. Ők felvilágosítással meggyőzhetők - és általában hálások is szoktak lenni ezért. Sok az aggódós ember, de időre van szükségük, hogy elfogadják az új információkat, nekik sokat beszél az orvos, még olvasnivalót is kapnak házi feladatként. Olyan ember is van, aki a szakemberrel való találkozáskor már kéri az oltást egy 45 perces beszélgetés után, de Kulcsár Andrea ilyenkor azt mondja, hogy nem, tessék ezt végiggondolni, a kapott anyagokat végigolvasni, és a következő alkalommal térjünk erre vissza rá. Ugyanis nem szabad a kételkedőket lehengerlő módon gyorsan mindenféle információkkal ellátni és azonnal beoltani, és már túl is vagyunk, jöhet a következő. Pontosan a kételkedés miatt fontos, hogy előbb informálják a beteget, aki maga kell belássa, hogy a védőoltás fontos és jó.
A beszélgetés meghallgatható a fenti lejátszás gomb megnyomásával.
2019. november 11. hétfő 13:00
Szerkesztő-műsorvezető: Kovács M. Veronika.
