„Köszönjük
Publicisztika
Igazság a paywall mögött (sincs) – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Igazság a paywall mögött (sincs) – Selmeci János jegyzete

Az igazság persze egy, sőt tíz másodpercben sem mondható el, néha egy kiváló újságíró hosszú cikke vagy riportja, és három megszólaltatott szakértő is kevés ahhoz, hogy bármire is jussunk egy bonyolult kérdésben, amiről egy narancsszínű politikus, államilag széttámogatott kormány-progapandista vagy egy mezei tiktokker tíz másodperc alatt világgá üvölti a maga igazságát.

Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete

A ma már soha nem emlegetett – bár papíron még létező – el nem kötelezett országok jobbára nagy pompával utazgató államfői nem ritkán tértek haza egy-két elefánttal a puttonyukban. Lásd Josip Broz Titonak az adriai Brioni szigetén harmadik világbéli királyi és főkormányzói adományokból létrejött egykori magánállatkertjét.

Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
Publicisztika

Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete

A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.

Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Gesztenye – Józsa Márta jegyzete

A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.

Kardos András: A test beszéde

13/02/2023 15:27

| Szerző: Kardos András

Lehet "szexzongoristának" nevezni Ukrajna elnökét, lehet neki nem tapsolni, csak éppen ezzel az Orbán rendszer kiírja magát Európából, még pontosabban megtagadja azokat az értékeket, amelyeket a magyar történelem (is) a legfontosabbnak tart: megtagadja a függetlenséget, a szabadságot és a szolidaritást. Ugyanis, ha a más szabadságáért nem állok ki, akkor ezzel a sajátomat is idézőjelbe teszem.

Pilhál György, van-é ki e nevet nem ismeri, a következőt írta a Magyar Nemzet címet viselő orgánumba:

 „Aztán miért is kellett volna szolgalelkű tapssal köszönteni a magyar kormányfőnek a topis szexzongoristát? Azért, ahogyan bánik a kárpátaljai magyarsággal? Netán az ukrán nyelvtörvényért? Esetleg a betiltott, meggyalázott nemzeti jelképeinkért? A frontra küldött nemzettestvéreinkért?”

Orbán Viktor az EU-csúcson
 
EU-csúcs
 

Kezdjük az elején. Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt még a magyar kormány sem tagadta le eddig, lévén ez az a fajta tényállás, amit nincs az a manipulátor médiaharsona, mely el tudná tagadni. Igen ám, de akkor jön a következő lépés: a szuverén Ukrajna és annak vezetője voltaképpen saját magát rohanta le, ugyanis az ukránok annyi mindenben vétkesek, hogy csak az a csodálnivaló, hogy Putyin egyáltalán eddig is eltűrte őket a szomszédságban.

Mármost hogyan kell nyelvileg kezelni ezt a kis paradoxont? Mint Pilhál mester megmutatja, könnyedén: Először az ukrán elnököt leszexzongoristázom, utána felsorolom az ukránok összes vélt vagy valós bűneit, majd megdicsőítem Orbán Viktort, aki nem volt hajlandó tapsolni egy bárzongoristának.

A katasztrófa az, hogy ebből a gyalázatos nyelvezetből nincs visszaút. Aki egy agresszió áldozatává vált országról és elnökéről így beszél, akiben szemernyi emberség sincs egy szenvedő nép iránt, aki csakis a saját vélt vagy valós sérelmeit képes egy ekkora katasztrófa idején is felhánytorgatni, annak még akkor sem lesz igaza, ha éppen valaha, valamikor igaza lehetne. Ugyanis Orbán „békepolitikája”, a „magyarság védelme”, olyan fokon agresszorpárti, hogy ezt hiába enyhítgetik időnként. Ez védhetetlen, illetve lehet úgy beszélni ahogyan Pilhál mester teszi fentebb, lehet „szexzongoristának” nevezni Ukrajna elnökét, lehet neki nem tapsolni, csak éppen ezzel az Orbán-rendszer kiírja magát Európából, még pontosabban megtagadja azokat az értékeket, amelyeket a magyar történelem (is) a legfontosabbnak tart: megtagadja a függetlenséget, a szabadságot és a szolidaritást. Ugyanis, ha a más szabadságáért nem állok ki, akkor ezzel a sajátomat is idézőjelbe teszem. 

Lehet bárkit bárminek hívni, lehet televízióban, újságban gúnyolódni-gyalázkodni, még az is lehet, hogy ennek a gyűlölet-gúnykacajnak van közönsége is. Ettől még Orbán testbeszéde az EU-csúcs felvételein, akkor is az, ami: egy a helyét a világban nem lelő, magányát dacos keménységgel leplező ember tévelygése, és hiába a bátorság látszata, hiába Pilhál, Bencsik vagy Bayer erőlködő gúnykacaja, az ő cikkeik éppen úgy, mint Orbán testbeszéde: árulkodó. Elárulja a diktátor és kiszolgálói magányát. Elárulja, hogy a gyűlölet és a gúny gyalázatos nyelve pirruszi győzelem csupán: ahogyan történelmi léptékben Putyin nem nyerhet, ugyanúgy nem nyerhet Orbán sem. Lehet ideig-óráig szembe menni a szabadság és a demokrácia, a szolidaritás és a részvét értékeivel, de, mint azt éppen a Nyugat történelme mutatja: hosszú távon ez nem megy, mert ezeket az alapértékeket átmenetileg zárójelbe lehet tenni, de mindig lesznek nagy emberi közösségek, népek, akik újra és újra a szabadságot és a demokráciát választják a diktatúra helyett.  

És amely világban Zelenszkij Ukrajna bátor vezetőjeként lesz számon tartva, és ahol igenis taps jár neki és nem gúnykacaj.