Karsai: Ha valaki árt az oktatásnak, az a kancellár, és remélhetőleg felel majd érte

A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel kapcsolatos legújabb eseményekről kérdeztük Karsai Györgyöt, az SZFE doktori iskolájának vezetőjét, a sztrájkbizottság tagját. Elmondta, a folytatás nem rajtuk múlik, elég világosan megfogalmazták a vágyaikat, követeléseiket, amelyeket a kuratórium nem látszik respektálni. Mindenféle akciók vannak ellenük, a hallgatók ellen, az oktató és nem oktató személyzet ellen. Nem tudják, mi lesz a vége, de nincs más választásuk, mint továbbmenni ezen az úton. 

Szarka Gábor kancellár, volt katonatiszt a Fidesz-közeli Mandineren a többi között azt mondta, ha van remény arra, hogy aki nem csatlakozott „ehhez az egész őrülethez”, vagy időközben meggondolja magát, annak még menthető a féléve, akkor mindent megtesznek. „Mert nekünk nem a véleménynyilvánítással van gondunk, hanem annak módjával” – fogalmazott. Eszerint aki csatlakozott a tanköztársasághoz, az gondban lehet a félévével.

Vissza a Kádár-rendszer elejére

Karsai György szerint az ilyen mondatoknak semmi értelmük, lózungok, a húzd meg, ereszd meg-taktika részét képezik. Lassan a Kádár-korszak elejére kerülünk vissza, ahol, ha valamivel meg lehetett nyerni valakiket, akkor gyorsan pénzt, paripát, fegyverét odairányítottak, akinek meg nem fűlt hozzá a foga, azt „elpusztították”. Körülbelül ilyen módszerekkel dolgoznak most a kancellárék – vélekedett. Értelmezhetetlen, amit Szarka Gábor mond, persze, hogy nem egy kisebbség vesz részt az egyetemfoglalásban. Ez egészen picike egyetem, negyvenvalahány oktató van, nem tudja pontosan, de vagy száz százalékban aláírták a legutóbbi tiltakozást, vagy egy kivétellel mindenki, „ennyit a kisebbségről”. Masszív és egyértelmű ellenállásról van szó az önkényuralommal szemben – hangsúlyozta Karsai György. Ezt lehet szépítgetni, ennek a jelentőségét kisebbíteni, lehet fenyegetni őket, mézesmadzagot elhúzni az orruk előtt, de úgy tűnik az elmúlt negyvenvalahány nap alapján, hogy ez nem működik. Egészen biztosan szeretnék megosztani ezt a közösséget, leválasztani például a filmeseket, a munkajogilag a kancellár alá tartozó dolgozókat „folyamatosan zsarolja és a legalpáribb módon kényszeríti arra, hogy szembekerüljön a hallgatókkal és az oktatókkal”, akikkel pedig a legharmonikusabb viszonyban voltak eddig. A nagyon színvonal alatti intézkedések, mint az internet lekapcsolása a Vas utcai épületben délután 6-tól reggel 7-ig, felérnek az oktatás akadályozásával egy művészeti intézményben. Ha valaki tényleg árt a képzésnek, akkor a kancellár az, és Karsai György reméli, hogy felelni fog majd ezért. Megjegyezte, neki magának is órái vannak 6 óra után (szerdán például este 11-ig), a próbák egy része pedig egész éjszaka tart.

Úgy folytatta: ő is tanít, a képzésre mindenki nagyon odafigyel, ez az egyik oka, hogy még a helyükön vannak, és a hallgatóik iránt érzett felelősségi miatt tűrik el ezt az „ostoba és elképesztően brutális hatalmi nyomulást”. A hallgatóknak szeretnék biztosítani, amiért szerződtek velük, de a sztrájk is megy tovább, amelyben szintén részt vesz. Karsai György többször is beszélt arról, hogy a modellváltás egyelőre egy szép, de üres kifejezés, nem közölték, milyen modellt akarnak váltani és mire. Az egyetemről senki nem mondta, hogy minden tökéletesen működik, párbeszédet bármikor lehetett volna kezdeni. Nem ez történt, jött a hatalom és elsöpri, ami van, de még azt se tudni, mit állítanak a helyére.

Nemzeti-keresztény színészképzés?

Azzal kapcsolatban, hogy Vidnyánszky Attila úgy látja, neki nem tudná elmagyarázni, mit jelent a nemzet és a kereszténység, Karsai azt mondta: ez lassan az őrület határát kezdi súrolni, mit jelent az, hogy nemzeti-keresztény alapon képezni színészeket, rendezőket, dramaturgokat, operatőröket és így tovább? Szerinte ha van modellje erre a kormánynak, csinálja meg, menjenek be valamelyik csodálatos épületbe a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ott kezdjenek el oktatni és legyen akár verseny. De miért kell ehhez őket „lerombolni, tönkretenni”? – tette hozzá. Talán velük is az történhet, mint a CEU-val, amelynek elüldözéséről már az Európai Unió Bírósága is kimondta, hogy jogellenes. Beadták panaszukat az Alkotmánybírósághoz, talán megnyerik Strasbourgban az ügyet, de „addigra itt már romhalmaz lesz”.

Nem ez határozza meg a művészi értéket

Szerinte Vidnyánszky Attiláék (a Nemzeti Színház igazgatója és az SZFE kuratóriumának elnöke) „leradírozzák” az országot színházügyben, igyekeznek mindenhova a saját embereiket ültetni. A pályázatok édeskeveset számítanak, az számít, hogy a pályázatokról ítélni hivatott bizottságokat telerakja Vidnyánszky saját embereivel, akik mint gépek szavaznak a „tökéletesen alkalmatlan”, vagy legalábbis sokkal-sokkal rosszabb pályázatot benyújtó jelöltekre. Arról is beszélt, hogy szerinte a „magukat halomra nyerő Lajos Tamások” nevére senki nem fog emlékezni 20 év múlva, Kende János nevét viszont aranyba foglalják majd. Magukhoz vonhatnak minden hatalmat, de a művészi értéket nem ez határozza meg – tette hozzá.

Frissítés: az interjú másnapján, péntek reggel elrendelte az SZFE épületeinek kiürítését az intézmény új kancellárja és az egyik rektorhelyettese. Szarka Gábor és Novák Emil közleményében az áll: az épületeket péntek este 6 óráig valamennyi egyetemi polgárnak (beleérve a kollégistákat is) el kell hagynia. Hivatalosan a koronavírus-járvány miatt karbantartást és fertőtlenítést végeznek majd.

A Reggeli személyben Antal Bálint rendező szakos egyetemi hallgató is beszélt erről a témáról. A két interjút a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Bruzák Noémi