Kikre, hol és hogyan szavazhatunk?

A kilencedik országgyűlési választást tartják most vasárnap 1990 óta. Az viszont először fordul elő, hogy a választással együtt népszavazásra is sor kerül. A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok április 3-án reggel 6 órától este 19 óráig szavazhatnak.

Hogy épül fel a választási rendszer?

Magyarországon az országgyűlési képviselők választását egy 2011-es törvény szabályozza. A választás 2014 óta egyfordulós a korábbi kettő helyett, és 386 helyett 199 képviselő alkotja a magyar parlamentet. Közülük 106-an egyéni körzetben szereznek mandátumot, 93-an pedig listáról jutnak be. Mivel nincs második forduló, a szavazatok relatív többsége is elég a győzelemhez az egyéni körzetekben, vagyis az nyer mandátumot, aki a legtöbb voksot kapja. Az egyéni választókerületeket a választás.hu térképén, IDE kattintva böngészheti.

Kik szavazhatnak?

Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy szavazzon az országgyűlési képviselőválasztáson. Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága/ hiánya miatt a bíróság kizárt a választójogból. Januári összesítés szerint 7,8 millió választópolgárnak van magyarországi lakcíme, 420 ezernek nincs, tehát valamivel több, mint 8,2 millióan jogosultak a választásra.

 

 Országos pártlistás szavazólap mintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén 2022. március 3-án. A tanácskozáson az NVB jóváhagyta az országos pártlistás szavazólapok mintáját. Fotó: MTI/Mohai Balázs

 

 

Kikre lehet szavazni?

Pártlistát egy viszonylag friss törvénymódosítás alapján az a szervezet állíthatott, amelynek legalább 14 megyében és a fővárosban, összesen legalább 71 egyéni választókerületben volt jelöltje.

Ezt végül hatan érték el. A szavazólapon a következő lesz a sorrend (ez sorsolással dőlt el):

1. Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség tagjai (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd)
2. Normális Élet Pártja (NÉP)
3. Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP)
4. Megoldás Mozgalom (MeMo)
5. Mi Hazánk Mozgalom
6. Fidesz-KDNP

Az egyéni képviselői induláshoz legalább ötszáz ajánlást kellett összegyűjteni. Aki tehát él a jogával és elmegy szavazni, egyéni jelöltre és pártlistára is voksolhat, illetve a harmadik lapon megkapja a népszavazás négy kérdését. Fontos különbség, hogy a külhoni (belföldi lakóhellyel nem rendelkező) magyarok csak pártlistára szavazhatnak, egyéni választókerületi jelöltekre azért nem, mert nem a magyarországi választókerületek területén élnek.

Ki hogyan és hol szavazhat?

A szavazáshoz igazolni kell a személyazonosságot érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel, továbbá a lakcímet és a személyi azonosítót lakcímkártyával. A kormány a koronavírus-járvány miatt a (2020. március 11. és 2020. július 3. között) lejárt személyi okiratok érvényességét meghosszabbította ez év június 30-ig.

A Nemzeti Választási Iroda levélben értesítette a választópolgárokat, hogy szerepelnek az idei választás névjegyzékében. Ez az értesítő tartalmazza a szavazás helyére, idejére vonatkozó információkat és azt, hogy a választópolgár melyik választókerületben, településen gyakorolhatja választójogát. Aki március 25-ig nem jelezte, hogy más településen vagy más országban szavazna, akkor ezek az információk az irányadók.

 

Átjelentkezés

Aki a megjelölt határidőig benyújtotta átjelentkezési kérelmét, és nem a bejelentett lakcíme szerinti szavazókörben szavaz, az is a bejelentett lakcímének megfelelő egyéni képviselői körzet jelöltjei közül választhat.

Idén is lesz lehetőségük mozgóurnát kérni azoknak, akik egészségi állapotuk miatt vagy más okból kifolyólag akadályoztatva vannak abban, hogy eljussanak a szavazóhelyiségekig. Ők ezt a választás napján 12 óráig kérhetik a területileg illetékes jegyzőtől.

A lakcímbejelentéssel kapcsolatos tavaly novemberben elfogadott törvénymódosítás civil szervezetek szerint utat nyithat a voksturizmus előtt.

Külhoni és külföldön tartózkodó magyarok

A külhoni magyar állampolgároknak regisztrálniuk kell a választásra, majd szavazatukat a nekik megküldött levélcsomagban leírtak szerint adhatják le. Aki regisztrálni akart, kérelmét március 9-ig juttathatta el az NVI-hez. Az a magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, és a 2018-as országgyűlési választás előtt vagy az után regisztrált, továbbra is szerepel a névjegyzékben, tehát nem kellett újra kérnie a regisztrációt. Ha valaki  levélben küldi szavazatát a Nemzeti Választási Irodához, akkor a szavazatnak április 3-án 19 óráig meg kell érkeznie.

A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok április 3-án Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain szavazhatnak, amennyiben regisztrálták magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A külképviseleti névjegyzékbe való jelentkezés határideje március 25. 16 óra volt. Összesen 146 helyen lehet szavazni, a külképviseletek listája itt található meg.

Mi számít érvényes szavazatnak?

Szavazni a szavazatszámláló bizottság által lepecsételt szavazólapon, a szavazólapon szereplő jelöltre és listára lehet. Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (X vagy +). Ha valaki elrontotta a szavazólap kitöltését, ezt jeleznie kell a bizottságnak, és egyszer kérhet új szavazólapot.

 

 Az országos népszavazás szavazólapjainak jóváhagyott mintái a Nemzeti Választási Bizottság ülésén a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai székházában 2022. február 14-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor

 

Mi a helyzet a népszavazással?

Az Országgyűlés 2021. november 9-én egyhangúlag döntött arról, hogy népszavazást az országgyűlési képviselők általános választásának napján is lehessen tartani, így 2022-ben – Magyarország rendszerváltoztatás utáni történetében először – a parlamenti választással együtt népszavazás is lesz, amelyen négy kérdéssel kapcsolatban foglalhatnak állást a választók. Egy népszavazás akkor érvényes, ha az összes választó több mint fele érvényesen szavaz, és akkor eredményes, ha a résztvevők több mint fele igennel vagy nemmel válaszol a kérdésekre. A kérdések a kormány által kezdeményezett, gyermekvédelminek nevezett népszavazáson a következők lesznek:

• „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”
• „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”
• „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”
• „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”

 Civil, jogvédő szervezetek kirekesztőnek tartják a népszavazás kérdéseit és bojkottra szólítanak fel.