Kilóg a lóláb a fővárosi választást átírni akaró javaslat mögül, toxikus légkört akarhatnak teremteni az ellenzékben

Már csütörtökön az Országgyűlés elé kerül a szélsőjobboldali Mi Hazánk javaslata, amellyel körülbelül fél évvel a ’24-es választás előtt változtatnának az önkormányzati választás szabályain: ha ezt elfogadják, nem a kerületi polgármesterek alkotnák a fővárosi közgyűlést, hanem listás szavazás döntene annak tagjairól.

Arra a kérdésre, hogy ez kinek mit hoz és kitől mit visz, Tóka Gábor, a CEU professzora, a Vox Populi blog szerzője elmondta: jelenleg 18:15 a Karácsony Gergelyt támogató és a fideszes tagok aránya a közgyűlésben, ezen az arányon nem sokat változtatna a javaslat. Azon viszont igen, hogy ha így fogadják el, akkor nagy valószínűséggel bekerülne kutyapárti és egy-két Mi Hazánk-os tag is, és az előfordulhat, hogy az országos szinten ellenzéki oldal többségéhez kutyapárti szavazatokra is szükség lehet.

Az további komplikációt okozhat, ha sok külön listán indulnak el a Karácsony Gergelyt támogató pártok a fővárosi közgyűlési választáson. Erre a szakértő szerint a Momentumot leszámítva nincs sok esély, a DK, az MSZP és a Párbeszéd valószínűleg az LMP-vel kiegészülve vélhetően közös listán indul, a törvénymódosítás eredményétől függetlenül, hiszen a legtöbb helyen közösen állítanak polgármester-jelöltet.

Hangsúlyozta: amit a Mi Hazánk („vagy ki tudja, ki” – jegyezte meg) javasol, nem a 2014-es állapotokhoz visszatérést jelenti, hanem radikálisan megváltoztatná a listaállítási szabályokat. Addig az volt a követelmény, hogy a fővárosi kerületek többségében kell polgármesterjelöltet állítani a listához, a mostani javaslat szerint viszont elég három kerületben ezt megtenni. Ezért lehet, hogy ha a momentumosok rossz feltételeket kapnak a közös listához, közös jelöltekhez, akkor kísértésbe esnek, hogy legalább három kerületben legyen olyan emberük, aki elindul a DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-jelölttel szemben (például Zugló mellett Csepelen és Budafokon).

Ebben az esetben nem az a közvetlen nyereség „a javaslat mögött feltételezhető Fidesznek”, hogy ez feltétlenül kevesebb mandátumot ér az ellenzéknek, hanem az, hogy az egész tavaszra, a kampányra még erősebben rátelepszik a Momentum és a DK által integrálódó csoport szembenállása, mint ahogy ez az európai parlamenti választás miatt megtörténne. Akár az is előfordulhat, hogy a Momentum elszigetelődik, rájuk ég, hogy ők az egységbontók, őket esetleg 5 százalék alá is lehet szorítani.

Most csütörtökön általános vitát tartanak erről; a szakértő szerint előfordulhat, hogy az utolsó pillanatban, a végszavazás előtt még betesz a fideszes többség egy olyan módosítót, amiről addig nem volt szó és senki nem vitatta meg. Példaként azt említette, hogy ha a Kutyapárt is akar fővárosi listát, akkor mégis a kerületek kétharmadában kelljen polgármesterjelöltet állítani. Akkor ugyanis nem az lenne a nyereség, hogy a külön momentumos listával állandósulna a kampányban a toxikus légkör az ellenzéki pártok között, hanem az, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt jelöltjének jelenlétében kellene legyőzniük a fideszes indulót sok helyen, ami sokkal nehezebb lenne.

A javaslat szerinte önmagában nem problematikus, azonban a motivációja, a benyújtásának módja, valamint az, hogy hirtelenjében rögtön rendkívüli ülést hívnak össze a Parlamentben egy héttel a benyújtása után, teljesen szokatlan és „nagy lólábat sejtető dolog”. A határozati javaslat pedig, amelyet hozzáfűztek a napirendhez, olyan parlamenti választási rendszer bevezetését irányozza elő, amelyet korábban háromszor már benyújtottak ellenzéki pártok, de egyik alkalommal sem vették tárgyalási sorozatba. Tehát olyan törvényjavaslatot tárgyalnak most rendkívüli ülésen, amelyet korábban többször még a parlamenti viták napirendjére se engedett a Fidesz – ez mutatja a hátsó szándékot a fővárosi közgyűlésről szóló javaslatnál Tóka Gábor szerint.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.