Kívülről nézve - Merkelnek nem kellett volna Orbánhoz jönnie

Új ablakban

2019. augusztus 26. Reggeli gyors - részlet 19.08.26. Lapszemle

05:40

00:00

„Európa és Oroszország új geostratégiája” sorozatban a Brookings Intézet legújabb cikke Trump és az európai ellenséges szövetségesek viszonyát elemzi. Szokatlan csend honol a transzatlanti kapcsolatokban, és Trump még nem indított háborút Iránnal és Észak-Koreával sem, nem lépett ki a NATO-ból és a WTO-ból, a Világkereskedelmi Szervezetből sem. Trump kormányzását gyakorlatilag katasztrófapolitizálásnak tartja a szerző, és sorra veszi, milyen hibát nem szabad elkövetni Európának, amikor szembesül például a Trump által kivetett 60 milliárd dolláros autóipari bűntetővámmal - az acél és alumínium megadózatása miatt. Ugyanakkor jó tudni, hogy jópár szankció van még Trump tarsolyában, van azon országok büntetésére is, amelyek részei az Északi Áramlat 2-nek, illetve orosz gázt importálnak. Ugyanakkor számos nézet szerint Európának Trump nyomában kell maradnia, ha a gazdaság lassulásának idején is fontosnak tartja Kína vezető, első számú világgazdasági hatalommá válásának a megakadályozását. Ugyanakkor az is egyértelmű már, hogy Európa nem akar a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok szereplője lenni, ahogy azt Trump erősen szorgalmazná. Hisz végül az amerikai elnök arra törekszik, hogy a globális piac központi szereplőjeként maga alá gyűrje az egyes országokat. A cikk szerint meghatározó időszak előtt áll Amerika és Európa is. Utóbbinak Trump tart tükröt: azaz kérdés, hogy önös érdekképviseletre rendezkednek-e be az európai országok, és esnek szét szűk látókörű, nacionalista államokká vagy maradnak azon a nemzetközi és globalista politika útján, ami a háború óta a felemelkedésükhöz, prosperitásukhoz vezetett. Történelmi kihívás előtt áll tehát Európa, ami különösen kiélezetté válhat, amennyiben – s erre van esély – Trump megnyeri a 2020-as elnökválasztást. Ebben a helyzetben Európának ki kell tartania a liberális értékrend és a multikulturális és multilaterális nemzetközi kapcsolatok mellett, mert ez adhat újra erőt Európának.

Merkelnek nem kellett volna idejönnie?

Bő egy héttel a páneurópai piknik után továbbra is nyughatatlan téma Angela Merkel és Orbán közös ünneplése illetve annak kritikája. Az Arab News portálon Ranvir S. Nayar, a Media India Group szerkesztője írt véleménycikket arról: rosszul tette a német kancellár, hogy Orbánnal együtt emlékezett meg a történelem egyik meghatározó eseményéről, mivel azt a benyomást keltette, egy platformon állnak. Merkelnek nem lett volna szabad Magyarországra menni. Oda, ahol Orbán épp a migránspolitikájával szít gyűlöletet, oda, ahol megszegi a kormányfő a jogállamiság törvényeit, oda, ahol az Európai Unió több figyelmeztetése ellenére sem tartja magát a kormány az uniós alapértékekhez, s nem osztja az uniós közös migrációs politikát – s mindeközben az Európai Tanács és a bizottság is tehetetlennek tűnik Orbán Viktorral szemben. Merkelnek tüntetően vagy Németországban vagy akár Brüsszelben kellett volna rendhagyó páneurópai pikniket tartani, ahová nem hívta volna meg Orbánt és a hasonszőrűeket, ellenben az összes többi vezetővel látványosan demonstrálták volna azt, hogy soha többé vasfüggönyt Európában.

Hanyatlik a demokrácia

Az elmúlt években szemtanúi vagyunk a demokrácia hanyatlásának, és olyan demagógok hatalomra kerülésének, mint Donald Trump Amerikában, Orbán Viktor Magyarországon, Narendra Modi Indiában, Jair Bolsonaro Braziliában, és legutóbb Boris Johnson az Egyesült Királyságban – írja a News24 dél-afrikai portál, amelynek cikkében amiatt aggódnak, hogy a világszerte tapasztalható migrációellenes populizmus Dél-Afrikában is a demokrácia halálát hozza el. Merthogy ezek a vezetők ráadásul a nacionalista konzervatizmus szűk mezsgyéjén rasszizmusukat sem titkolják és a szabad kereskedelemről is másként gondolkodnak, mint korábban. Az is csak növeli az aggodalmakat, hogy az ellenük kitermelődött AfD vagy a UKIP és a hozzáhasonlók, akik ugyan a politikai elit leváltásának céljával jöttek létre, de ugyanígy idegengyűlölők, a menekülteket hibáztatják az összes társadalmi problémáért. Mindebből vajon az következik, hogy a demokrácia a fasizmus irányába csúszik le és szét?

Törökországban is felmerült Orbán felelőssége

Az orosz Gazéta arról szerzett információt, hogy Törökország megkezdte a szíriai menekültek tömeges kitoloncolását, amit ugyan egyelőre tagad Ankara, ugyanakkor beismeri, hogy már Isztambul sem birkózik meg a menekültáradattal, hisz összességében több mint 3 millió illegális menekült él az országban. A deportálásra szabott augusztus 20-i határidőt októberig kitolták. A tarthatatlan helyzet kialakulásáért többek között Magyarországot is hibáztatja a cikk, illetve a nyilatkozó források. Nem is egyszer említik Orbán politikáját, aki nemcsak Magyarország határait zárta le a menekültek miatt, hanem elkezdte támogatni több európai ország menekültpolitikáját is, látványosan például az olaszokét. A cikk szerint, ha az Európai Bíróság az Európai Bizottság mellé áll, akkor Magyarországot szankciókkal sújtják és kénytelen lesz betartani a közös uniós menekültpolitikát.

Kína a médiában nyomul

A Kínai Népköztársaság megalakulásának 70. évfordulója alkalmából 70 kínai tv műsort sugároznak majd a szerte a világon – szerződve többek között Kambodzsai tv-vel, a mongollal, a magyar ATV-vel és az amerikai Discovery Channellel – írja a többnyelvű (még orosz is) China nevezetű, hivatalos kormánylap. Ezeknek a műsoroknak az a céljuk, hogy a kínai kultúrát terjesszék szerte a világon.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép:MTI, Koszticsák Szilárd.