Koronavírus: a kormánynak mázlija van

Rékassy Balázs egészségügyi közgazdászt arról kérdeztük, mit gondol, hogy kezelte szakmai szempontból a kormány a koronavírus-járványt. Arról is beszéltünk, hogy a 444 információi szerint szétszedné az egészségügyet a kormány, a terület egy része például érdekes módon a Belügyminisztériumhoz kerülne.

Rékassy Balázs úgy fogalmazott: a második kérdés felvetése megválaszolja az elsőt, úgy véli, a kormánynak mázlija van.  Mindenkit váratlanul ért ez a helyzet, de ne beszéljünk múlt időben a járványról. Jó, hogy korán reagált az ország, hogy elmaradtak a március 15-i ünnepségek. Megjegyezte: március 13-án volt az a nap, amikor a miniszterelnök „se értette az egésznek a lényegét, de aztán valaki elmagyarázta neki, hogy jobb lenne bezárni az iskolákat”. Az emberek is betartották az intézkedéseket, jól reagáltak, talán azért is, mert látták a szörnyű képeket a közeli Olaszországból.

Úgy fogalmazott: rémisztő volt, hogy ment az egymásra mutogatás mutogatás, hogy kinek a feladata a védőfelszerelések biztosítása, miközben egyértelmű, törvény rendelkezik arról, hogy ez állami feladat a háziorvosoknak is. A miniszterre és az egészségügyi vezetésre áttérve komoly hiányosságokat lát Rékassy Balázs. Kásler Miklóst eleinte előtérbe engedte a miniszterelnök, de ő „azt se tudta, mit mondjon (...), alapvető kérdésekkel nem volt tisztában”. Kásler szerinte nem ura a helyzetnek, elszállt felette az idő, nem tudja kezelni, nem érti az egészet. Össze-vissza levelekben utasítja a szakmát, ami teljesen „vicces”, hogy a hét utolsó munkanapján a minisztérium küld egy ilyen üzenetet arról, mit kellene csinálni a következő munkanapon, majd rájönnek, hogy nem jó, módosítják, de a módosításokba is hibák csúsznak. Rékassy Balázs szerint emiatt az emberek elveszítik a bizalmukat a szakmában.

Miközben ez lenne a legfontosabb, ketté kellene választani, hogy hol folytatódhat a nem koronavírusos betegellátás, és ettől elkülönítve kellene ellátni azt az ezernél kevesebb embert, aki most a Covid-19 miatt kórházi kezelésre szorul. Megjegyezte: Horváth Ildikó egészségügyi államtitkárt, kiváló tüdőgyógyásznak és kiváló egészségügyi menedzsernek tartja, ezért nem érti, „hová tették” és miért nem szerepelt ebben a helyzetben; külföldön is sok olyan példát láthattunk, hogy az illetékes államtitkár is részt vesz a sajtótájékoztatókon, erősítve a bizalmat az egészségügyi dolgozókban. Ez szerinte Magyarországon elég rosszul vizsgázott.

Érzik a szakmán belül, hogy elkezdték az egészségügyi államtitkárság „leszeletelését” és a feladatok felosztását. Ezek egy része átkerült a Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, és másokat kézbe vesz a belügyminiszter. Rékassy szerint az, hogy veszélyhelyzetben a Belügyminisztériumhoz tartozó felügyelőket vezényeltek ki – akiket nem kórházparancsnoknak, hanem ellátást segítő embereknek nevezett –, szerinte jó, mert a járvány idején a kórházigazgatóknak ne azzal kelljen törődniük, hogy hány injekciós tű vagy maszk van, és ezeket honnan lehet beszerezni. Erre legyen külön központi forrás, központi támogatás. De – hívta fel a figyelmet – ez nem katonaság, és nem is az ’50-es évek mentőszolgálata, hogy „darab-darab, orvos-orvos”, azért vannak egészségügyi menedzserek, hogy ezt átlássák, ami nem katonai, belügyi feladat. Ciki, nem ciki, át kell szervezni az egészségügyet, visszanyerni a bizalmat, olyan vezetőkkel, akik képesek átlátni a rendszert. A reformmal kapcsolatban Rékassy Balázs optimista.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán