Köves Slomó: A Mazsihisz megpróbál minket "benerezni", de ez tévedés

Új ablakban

2023. május 09. Megbeszéljük / részlet, Köves Slomó (23.05.09.)

19:11

00:00

Köves Slomó szerint ez semmilyen módon nem felel meg a tényeknek. Mivel a MAOIH egy autonóm zsidó egyház, amely új elnököt és főtitkárt választott, és ők próbálták meg az előzőektől átvenni a vezetést. Minden más, amit Heisler András leírt, számára értelmezhetetlen, szerinte semmi alapja nincs, és „eszeveszett gyűlöletkeltés” árad belőle, amit felfoghatatlannak nevezett. Úgy véli, Heisler tulajdonképpen egyenlőségjelet tesz közte és Budaházy György között (akit nemrég köztársasági elnöki kegyelemmel szabadon bocsátottak, de korábban terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt jogerősen elítélték) között, és a zsidó hitközségek belügyeit NER kontra nem NER politikai síkra viszi, aminek „semmi értelme”. Szerinte Heisler a saját örökségét, pozícióját próbálja védeni, de „végtelenül szomorú”, hogy ezt így teszi. 

Az EMIH vezető rabbija arról is beszélt, hogy a Magyarországon élő ortodox zsidók száma 2-300 lehet, és így számos átfedés, személyes kapcsolat van köztük és az ortodox kisebb egyház tagjai között. Ebben a szerepben akart reagálni a fejleményekre, mert, mint mondta, az említett vitában ő nem áll egyik oldalon sem. Most a MAOIH-ban olyan elnököt választottak, aki az EMIH-hez közel áll – egyébként az előző is ilyen volt –, de nem érti, hogy ez mitől lenne bekebelezés. Felidézte, az említett Kazinczy utcai zsinagógában gyerekkorában még 40-50 ember imádkozott, de az ő gyerekeik már vagy elhagyták az ortodox életmódot, vagy az országot. Mára ortodox közösségi élet „gyakorlatilag az EMIH keretében van” – hangsúlyozta. (Egyébként hat évvel ezelőtt a MAOIH a Mazsihiszból lépett ki – jegyezte meg.)

Azt mondta: a zsinagóga említett lelakatolása és a rendőrség megjelenése után szombat délután már mindenki ott volt az imán, és bár biztos vannak még belső fájdalmak és sértődések, de szerinte már túljutottak ezen az ügyön. Ehhez képest Heisler országos és politikai szintre emeli, és azt írja, hogy a zsidóság fél az EMIH-től meg Budaházytól. „Hogy jön ez ide? Mintha nem vette volna be a gyógyszerét” – fogalmazott.

NER vagy nem NER?

Köves Slomó azt mondta: félrevezetés, hogy a kormány beleszólt volna a MAOIH-vitába. A hatályos magyar törvények szerint az állam nem szólhat bele egy egyház belső ügyeibe, csupán azt kell jóváhagyólag bejegyeznie, hogy ki képviseli az adott egyházat. Ezt az egyházügyi államtitkárnak kell megtennie, és ha jön fellebbezés, arról döntenie kell adott időn belül. De szerinte ennek az égvilágon semmi köze a NER-hez vagy a magyar kormányhoz.

Az amerikai trumpista szélsőjobboldal rendezvényén, a CPAC-en megtartott beszédével kapcsolatban azt mondta: konzervatív értékrendű ortodox rabbiként feladata, hogy minden fórumon – például a Klubrádióban is – elmondja a véleményét a világról, arról, hogy az emberi sors milyen irányba kellene, hogy forduljon. Nagyon kevés rendezvényen nem ragadja meg az alkalmat, hogy felszólaljon, mert az ortodox zsidóságnak van véleménye, és ezt kevesen ismerik – fűzte hozzá.

Téves interpretációnak nevezte, hogy különleges kapcsolatuk lenne a kormánnyal. Azt mondta: a Mazsihisz a mai napig összehasonlíthatatlanul nagyobb támogatást kap, az ő számításai szerint az elmúlt 10-12 évben durván 40 milliárdot, az EMIH pedig a tizedét sem. (A Mazsihiszhez intézményesen kötődő tagok létszáma körülbelül 5 ezer. A neológ életet élők, akik lazában kötődnek a Mazsihiszhez, de tartják az életmódot, mintegy 10 ezren lehetnek. A magyar zsidóság helyzetét vizsgáló felmérések alapján ezek a legalacsonyabb becslések – a szerk.)

Azt mondta, az a kettejük közti konfliktus oka, hogy a kommunista rendszer kijelölt egy szervezetet a zsidó ügyekre, ez volt a Mazsihisz elődje, de az EMIH húsz évvel ezelőtt azt mondta, eljött az ideje a rendszerváltásnak a zsidó életben is. „Nincs szükség zsidó képviseletre, a magyar zsidók többsége nem kért meg senkit, hogy képviselje, hála Istennek, nincs rendszerszintű diszkrimináció a zsidókkal szemben”, minden hitközségnek az a feladata, hogy a saját hite és világnézete szerint rendezze, szervezze közösségi, oktatási, hitéleti kereteit.

Köves Slomó szerint az EMIH a rendszerváltás után másodikként bejegyzett zsidó egyház, ami veszélybe sodorta a Mazsihisz – úgy véli, jogtalan – monopolhelyzetét. A Mazsihisz egyes vezetői pedig, jelesül Heisler András úgy gondolták, hogy ők nem a szellemi versenybe szállnak be, nem a hitéletet próbálják fejleszteni, hanem az EMIH-et „benerezni. Ez az ő döntésük, de nem a helyes értelmezése a helyzetnek – mondta Köves Slomó.

A teljes beszélgetést, amelyben szóba került a MAOIH-ügyhöz kapcsolódó vallási bíróság döntése és szerepe is, a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs