Közép-Európában tombol most a vírus
17/09/2020 07:24
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Mi az oka annak, hogy a térséget eddig megkímélte a vírus, és miért erősödik most itt a járvány? A külföldi sajtóban politikai okokat is keresnek és találnak.
Ausztria, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia viszonylag könnyen átestek a pandémia első hullámán és iskolapéldái lettek a fertőzés jó kezelésének. Az utóbbi egy-két hétben azonban ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, amelyek a politikára is hatással vannak – írja a Handelsblatt. Földrajzi elhelyezkedésük, s az, hogy ezen országok népei nem igazán érintkeznek egymással, megóvta őket a súlyos fertőzéstől. Most azonban a visszatérő turisták és az iskolakezdés, a szülők munkába járásával együtt rontott a helyzeten. Ugyanakkor egyre több tesztet is végeznek, hazánk például júniustól az 1 millió lakosra jutó tesztek számát megtriplázta, a csehek és a szlovákok megnégyszerezték – írja a Handelsblatt. S hogyan védekeznek? Mivel páneurópai megoldás nem körvonalazódik, közép-európai regionális együttműködés kialakításában érdekeltek. Magyarország például nem sokkal a határzárást követően kivételt tett a visegrádi országok állampolgáraival. Az osztrákok, a csehek és a szlovákok pedig megígérték, bármibe is kerüljön, nem fogják lezárni határaikat. Ugyanakkor egyre szigorúbb ellenőrzéseket vezetnek be egymás közt, például a szlovákok csak negatív teszt birtokában engedik be a cseheket országukba.
A teszt nem olcsó
Orbán Viktor Facebook üzenete a koronavírus járvány aktuális kezeléséről számos portálon hírként jelent meg. Kiemeli a Bloomberg amerikai hírügynökség vagy a Reuters is, hogy december-január környékén tetőzhet a járvány Magyarországon, illetve azt, hogy az ország működőképességét eközben igyekeznek fenntartani. A koronavírus teszt árának mérséklése egyébként – dollárban vagy éppen fontban átszámolva – korántsem tűnik nagy csökkentésnek.
Lesz Trianon-törvény Romániában
A román parlamentben legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt elnöke, Marcel Ciolacu bejelentette, hogy azt szeretnék, ha a törvényhozás mielőbb ismételten megszavazná a Trianon törvényt, amely június 4-ét nemzeti ünneppé nyilvánítaná, és az első világháborút lezáró, Magyarországot területének kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján kitűznék ezentúl a köztereken Románia nemzeti lobogóját – írja az Új Magyar Szó. S ezenfelül jelentős költségvetési támogatást biztosítanának a Trianon történelmi jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. Klaus Johannis államfő egy nappal korábban megfontolásra visszaküldte a törvényt, amelynek másodszori visszautasítására már nincs lehetősége. Ő arra kérte a parlamentet, hogy szakértők és civilek bevonásával kezdjenek konzultációt a jogszabály módosításáról.
Rubik Ernő még mindig "kockáztat"
A New York Times Könyv szekciójában Rubik Ernővel a Skype-on készült hosszú interjút olvashatunk, illetve a héten az amerikai üzletekbe kerülő Cubed című könyvét mutatja be. A cikk alaposan azt járja körbe, mi izgatja még mind mai napig a kocka 76 éves feltalálóját, hogy 46 év után valami újat hozzon még ki belőle. Abból a Rubik kockából, amivel legelső kirakója hónapokon át küszködött. Maga Rubik sem volt biztos abban, hogy kirakható, azonban a matematikusok kiszámolták, 20 számjegyből álló sorozatot lehet kirakni belőle, de mindezek közül csak egy kombináció a nyerő. Egy kínai fiú tartja most a rekordot 3,47 másodperccel 2018 óta, de valószínűleg az új generációt már nem ejti rabul – aggódik Mr. Rubik. 350 milliót adtak el a Rubik-kockából világszerte, s továbbra is keresi a megújulás lehetőségeit.
A valódi hírekért fizetni kell?
A francia AFP hírügynökségnek az egykori indexes, jelenleg a Telex főszerkesztőjével készült interjúból kiderült, Munk Veronika bizakodó a közösségi finanszírozású újságkészítést illetően, merthogy sokan szerinte most ismerték csak fel, érdemes fizetni az információért, s nemcsak a nyomtatott, de az online médiumért is. Eddig már 30 ezer támogatójuk lett. A cikk említést tesz a Klubrádió jogfosztásáról is, akárcsak arról, hogy a 24.hu ellen is intéztek már baljós támadást. Polyák Gábor médiaszakértő szkeptikus a finanszírozás fenntarthatóságát illetően, az Átlátszó főszerkesztője szerint pedig ilymódon csak kis szerkesztőségeket lehet fenntartani. Igaz, hozzátette, nem zárható ki, hogy teljesítményével sokakat meghódít magának.
Mindenki megelégedésére továbbra is együttműködik az RTL Klub és a Telenor – méghozzá exkluzív tartalmat ígérve a MyTv és az RTL+ platformon – írja a cambridge-i központú BroadbandTVNEws portál.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán.
2020.09.17. 06:00
Szerző: Csernyánszky Judit
