Liberalizmus a vásznon – 8. epizód
29/10/2023 11:34
| Szerző: Timár Ágnes
A Hangosfilm – Mozgóképizmus szombati adásában a liberalizmus ki- és folyamatos átalakulását követtük tovább. Aktuális sorozatunkban segítségünkre vannak az eszmét a gyakorlatban láttató filmek és sorozatok. A 8. részben elhagyva Dél-Amerikát, ahol eddig voltunk, és visszatértünk Európába. Paár Ádám történész-politológus a Vadászat angolokra című magyar filmen keresztül mutatja be az 1830-as évekbeli liberalizmus célkitűzéseit.
A Vadászat angolokra című magyar filmmel házunk tájának történelmét, és a liberalizmus 1830 körüli állapotát vizsgáltuk.
Paár Ádám történész-politológussal azonban egy elméleti kérdéssel indítottunk, amely már az előző heti adásban felmerült. Nevezetesen, hogy számít-e az adott történelmi esemény szereplőinek magánélete az esemény megítélésének a szempontjából. Sok történész azon az állásponton van, hogy külön kell választani a vizsgált személyek magán és úgymond hivatali életét, illetve azt az énjüket, amellyel bekerültek a történelemkönyvekbe. Paár Ádám nem osztja ezt a véleményt. Szerinte az adott személy lelkiállapota, aktuális helyzete hatással lehet a döntéseire, vagyis az egész történelemre, ha annak a döntésnek akkora súlya van. Példaként Széchenyi Istvánt hozta fel, akinek a sógornője viszonzatlanul szerelmes volt a férfiba, végül öngyilkosságot követett el. A teher, amely így Széchenyi vállára nehezedett arra késztette, hogy önvizsgálatot tartson. Magyarország fejlesztéséért folytatott harca talán ezzel a bizonyítási vággyal is összefüggésben volt.
Nem véletlenül választotta vendégünk ezt a példát, hiszen időben már közelít a sorozatunk az 1848-as forradalomhoz. Annak azonban mind nemzetközi, mind hazai előzményei már évtizedekkel korábban elkezdtek kibontakozni.
1839-et írunk a Vadászat angolokra című kosztümös kémfilmben. A történet szereplői vadászatra gyűlnek össze. A társaság tagja egy angol mérnök is. Egy feltaláló, kalandvágyó férfi, aki egyes vélemények szerint Palmerston angol külügyminiszternek küld jelentéseket. Merész elképzelései vannak a magyarok gazdasági felemelkedéséről, és az ezáltal nyert függetlenségükről. Lelkesedését egy romantikus, titkolt szerelem is fűti, melyet az egyik jelenlévő hölgy iránt érez.
Persze ez a vadászat nem érdektelen az osztrák titkosszolgálat számára sem. A Bagó Bertalan rendezte drámában Cserhalmi György játssza a főszerepet.
Az eseményeket követve Paár Ádám összefoglalta, a liberalizmus fontosabb állomásait, és a közöttük lévő összefüggéseket.
A következő adásban is maradunk még Magyarországon. A 19. század közepéhez, vagyis az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz közelítünk, amelyet több mű is megörökített. Ezek közül válogatunk, hogy tovább tudjuk vizsgálni a liberalizmus változását.
2023. október 28. szombat 13:30
SZerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
