Lövések a magyar határon - Ez kihallatszott
29/01/2020 07:45
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Magyarországon szinte lehetetlen menedékkérelmet beadni, mint ahogy az is, hogy a hatalom megeméssze az osztrák humort. Nemzetközi lapszemle.
A nemzetközi média részletesen beszámol a tegnapi határincidensről, amelynek során mintegy hatvanan próbáltak illegális módon bejutni magyar területre a szerbiai Horgosnál. A tudósítások kiemelik, hogy magyar részről figyelmeztető lövéseket is leadtak. A Reuters úgy tudja, hogy az erőszakos áttörési kísérletben irakiak, szíriaiak, afgánok és marokkóiak vettek részt. A londoni székhelyű hírügynökség helyzetképe szerint a szerb kormány által működtetett átmeneti szállásokon mintegy hatezer migráns tartózkodik. Az AP amerikai hírügynökség tudósítása kitér arra, hogy az elmúlt években a magyar hatóságok olyan korlátozó menekültjogi szabályokat léptettek életbe, amelyek csaknem teljesen lehetetlenné teszik menedékkérelem benyújtását. Orbán Viktor kormányának politikája – olvasható a francia AFP hírügynökség beszámolójában – visszatérő bírálatokat vált ki az Európai Unió, illetve nemzetközi szervezetek részéről. A dpa német hírügynökség szerint bár a szerb és a horvát határon létesített magyar kerítés miatt a menekültek alternatív útvonalakat keresnek, Magyarország felé sem szűntek meg az átjutási próbálkozások, ugyanis a korábbi évtizedek délszláv háborúi során jelentős embercsempész-infrastruktúra épült ki a térségben.
Narancsautomata
A bécsi Die Presse internetes kiadása ismerteti az APA osztrák hírügynökség terjedelmes beszámolóját arról, hogy Magyarországon nagy hullámokat vert az ORF osztrák köztévé azon műsora, amelyben Peter Klien éles és szatirikus hangon bírálta a magyar közhatalom által teremtett médiaviszonyokat, és amelyet magyar nyelvű felirattal a YouTube-on is hozzáférhetővé tettek. A Die Presse cikkét a videóklip azon részéből való kép illusztrálja, amelyen egy narancsautomata látható. A kísérő szöveg szerint Magyarországon az egyetlen független sajtó a szállodai reggelinél található, és az van ráírva, hogy Press, vagyis nyomja meg. Az APA áttekintése szerint nem csupán a Pestisracok.hu, hanem Kovács Zoltán kormányzati kommunikátor is tett utalást Soros Györgyre az ORF-műsor kapcsán. Erre válaszul a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi újságíró szervezet osztrák szekciójának az elnöke, Rubina Möhring nyilatkozatban utasította vissza az ellenségeskedő, üres vádaskodást, a tényfeltáró újságírást lejáratni próbáló kijelentéseket.
Lengyelország is erősködik
Věra Jourovának, az uniós értékek és az átláthatóság ügyében illetékes európai bizottsági alelnöknek a tegnapi varsói tárgyalásai nem hoztak megoldást az EU és Lengyelország között kibontakozó, egyre mélyebb válságra, amelynek az oka az igazságszolgáltatás reformjának nevezett lengyel jogszabályváltoztatások sorozata. Sem a brüsszeli Bizottság, sem a varsói kormány nem mutatja engedékenység jelét – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása.
A megbeszélések után Jourová azt mondta, nem tapasztalt semmilyen kompromisszumkészséget. Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter, a radikális változtatások egyik erőteljes szorgalmazója megerősítette a Politico szerint, hogy nem lesz visszatérés a bírák kinevezésének a régi modelljéhez, mert az káros volt, és nem töltötte be funkcióját. A régi rendszerben maguk az igazságszolgáltatásban dolgozók ellenőrizték az új bírák kiválasztására jogosult testületet, az új rendszerben viszont a parlament, amelyben a Jog és Igazságosság elnevezésű kormányzó pártnak van többsége. Az Európai Bizottság álláspontja szerint az új rendszer nem garantálja a bírák függetlenségét a politikai nyomásgyakorlástól. A lengyel legfelső bíróság a múlt héten úgy ítélte meg, hogy az új testület által történő bírókinevezés jogellenes. A kormány erre azzal válaszlépéssel élt, hogy törvény fogadtatott el, miszerint büntetendő cselekménynek számít a bírói kinevezési rendszer aláásása és a kormány jogi reformlépéseinek a megkérdőjelezése a bírák részéről. Az Európai Bizottság arra kérte a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságot, hogy rendelje el e törvény alkalmazásának a felfüggesztését. Eközben az Európai Uniótól egyébként teljesen független Európa Tanács – amely az emberi jogok védelmével, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásával foglalkozó összeurópai szervezet – tegnap határozatban bírálta a lengyel igazságszolgáltatási reformot, és úgynevezett monitoring eljárás alá helyezte az országot. Megjegyzem, hogy ilyen vizsgálati eljárást még Magyarországgal szemben sem indítottak, legalábbis hivatalosan nem, amikor évekkel ezelőtt napirenden volt ez a téma. A monitoring eljárás kezdeményezése nem kapta meg a szükséges többséget, bár az Európa Tanácsnak akkor sikerült feltalálnia a fából vaskarikát, és kimondta, hogy figyelemmel kísérik majd a magyar fejleményeket, nem lesz-e később szükség monitoring eljárásra. Ezzel a kitérővel csak azt kívántam érzékeltetni, hogy a lengyel bírókiválasztás ügye a jelek szerint túlmegy az eddigi konfliktustémákon, Varsó és Európa viszálya mindinkább elmérgesedik.
Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely.
2020.01.29. 06:00
