Magyar Bálint: A felsőoktatási modellváltás pénz- és agymosás
18/01/2021 22:27
A felsőoktatás intézményi átalakítása, melynek során a szenátus jogköreit megnyirbálja a kormány, és a kormányhoz hűséges kuratórium kezébe helyezi a döntés jogát Magyar Bálint szerint két célt szolgál. Egyfelől a források elosztásáról dönt a kuratórium, ezzel a felsőoktatásban lévő kutatók válaszút elé állnak, vagy engedelmeskednek, vagy elhagyják az egyetemet. Másfelől az Európai Unió minden eddiginél több pénzt szán kutatásra és fejlesztésre. Ekkora összeg felett rendelkezni nagyon csábító.
Pálinkás József volt oktatásügyi miniszter azt írta nem sokkal korábban, hogy ami az egyetemeken folyik nem reform, hanem a mögöttes állam kiépítésének fázisa, ahol a nem kiváltságos gyermekek csak szolgálók lehetnek a kuratóriumi vacsorákon. Az ugyancsak volt oktatásügyi miniszter, Magyar Bálint egyet ért ezzel a sötét képpel. Szerinte az az átalakítás, amely épp most zajlik, az agymosás és a pénzmosás kettősének intézményi keretét biztosítja, lehetőleg minél hosszabb távon. Azt is hozzátette, hogy a választók kontrolljától is meg akarják szabadítani ezt a szférát. „Gyakorlatilag egy szűk kör kezébe adják a felsőoktatást.”
A szenátus jogköreinek szűkítésével, az egyetemek autonómiáját veszi el a kormány és a döntések jogát egy, a kormány tagjaiból álló kuratóriumnak adja. Hozzátette, hogy a kutatók kényszerhelyzetbe kerülnek, néhányan elhagyják a felsőoktatást, mások öncenzúrát gyakorolnak, és lesznek olyanok is, akik inkább elhagyják az országot.
Egyúttal a kormány kiépíti azt a „zsarolási rendszert”, a kvázi feladatfinaszírozási rendszer révén, amelyben nem egyetemek versenyeznek a hallgatókért, hanem az állam dönti el, hogyan osztják el a forrásokat. Ez nagyban megkönnyíti, hogy az iskolák alapítványi kézbe kerüljenek át. Így a szellemi elitet egyfajta fojtófogásban tarthatja a kormány.
Másfelől – tette hozzá Magyar – az egyetemek pénzmosás helyszíneivé válnak, hiszen az Európai Unió az eddigieknél jóval nagyobb összeget kívánt kutatásra, fejlesztésre költeni, amelyeknek a természetes fogadóintézményei alapvetően az egyetemek, amelyek sorsa felől ugyancsak a kuratórium dönthet. Hangsúlyozta azonban, nem arról van szó, hogy az uniót nem érdekli mire megy el a rengeteg pénz, hanem arról hogy nem foglalkozhatnak mindig Magyarországgal. Ennél nagyobb gondjai is vannak.
Azt is hozzátette, elég nehéz abból a rendszerből kilépni, amelyben aránytalan választás során kétharmados többséget szerezhetett a Fidesz és aztán a választási törvényeket saját előnyére alakította át. A modellváltásról februárban döntenek és minden valószínűség szerint meg is szavazzák majd azt. Magyar Bálint szerint az SZFE példáján keresztül jól látható, mire számíthatnak, azok az egyetemek, amelyek nem hajlandók „gazsulálni” egy ilyen átalakítás mellett.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzet nem megolhatatlan. Hiába az alkotmánymódosítások tömkelege, amelyeket elvileg csak kétharmaddal lehet megváltoztatni, egy rendszerváltás esetén minden azon múlik, hogyan értelmezzük a jogfolytonosságot.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
2021.01.18. 18:23
Riporter: Dési János
