Magyar György az újraszámlálásról: Politkai akarat kell a káosz felszámolására

Új ablakban

2024. július 11. Reggeli gyors - részlet 24.07.11. Magyar György

07:49

00:00

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, elrendelte a Kúria a főpolgármester-választáson leadott összes szavazat újraszámolását. A Kúria oldalán közzétett határozat szerint elrendelik a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat Nemzeti Választási Bizottság általi átvizsgálását, és újraszámolását, valamint a főpolgármester-választás eredményének az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott megállapítását. A döntéssel kapcsolatban azonban többen felvetették, hogy nem volt jogszerű. Litresits András ügyvéd, a Nemzeti Választási Bizottság MSZP által delegált tagja szerdán elmondta, szerinte a Kúria eljárásjogilag hibás, vagyis törvénytelen döntést hozott.

„Ha a szervek, akik alkalmazzák a jogszabályt bizonytalanságban élnek, és ha ők bizonytalanok, az áthárul, átáramlik a választópolgárokra. Ennél rosszabb üzenet egy demokráciában álláspontom szerint nem kell” – mondta a Reggeli gyors csütörtöki adásában Magyar György ügyvéd. Hozzátette, a helyzet nem egyszerű, mert a jogalkotási felület kaotikus. A választási eljárásról szóló törvény alkalmas bizonyos dolgokra, de nem tisztáz minden részletet, az ugyanis többek közt a Nemzeti Választási Iroda feladata. Minden az eljárásban résztvevő szervezet joga és kötelessége, hogy jelezze, ha hiányosságot tapasztal a jogalkotás vonatkozásában.

A jogi keretek pedig meglehetősen szorosak Magyar szerint. A választási eljárási törvény kimondja, új választást csak az eredeti választást követő 30 napon belül lehet elrendelni, a jogorvoslati határidők (3-6 napok) ugyanakkor eljárásonként összeadódhatnak, és könnyedén kicsúszunk a 30 napos határidőből. Ez arra kényszeríti a jogalkalmazót, hogy a jelenleg is tartó újraszámláláshoz folyamodjon.

„Újraszámlálást az én megítélésem szerint csakis teljes transzparenciával, hitelességbiztosítással és a nyilvánosság, a sajtó jelenlétével szabad lefolytatni, éppen azért, hogy a választási bizottságokba vetett bizalom megmaradjon. Független, akár civil, akár az EBESZ képviselőivel, szakértőivel kiegészített választási bizottságoknak kellene működnie” – foglalta össze.

Az alkotmánybírósághoz fordulva alkotmánysérelmet kell bizonyítania a jelentést tevőnek, ezt pedig elég nehéz meglelni. A Kúria az eredeti határozatot arra hivatkozva semmisítette meg, hogy a bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének. Magyar ezt az érvelést guminak nevezte: se áttörni, se átvágni nem lehet, mert nincs konkrétum. Az új beadvánnyal is ugyanez a problémája, a felhozott sérelmek valószínűsítéseken és feltételezésekre épülnek, amelyeket bizonyítani kellene.

Nem mindegy az sem, hogy ki hozza meg az új eljárás vonatkozásában az érdemi határozatot: 

• ha az NVB hozza meg, jogorvoslat indul a Kúria felé, onnan tovább az Alkotmánybíróság felé,
• ha a Kúria hoz döntést, az NVB határozatával nem kell foglalkozni, de ismét az Alkotmánybíróság elé kerül a döntés.

Összességében úgy látja Magyar, hogy az eljárás arra jó – azon kívül, hogy politikai cirkusz –, hogy rendbe tegye a dolgokat. Ez azonban attól függ, hogy van-e politikai akarat a káosz felszámolására.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.