Magyar politikáról, magyar népnek, magyar filmet csináljunk még, csak ne kxrjuk el! – Selmeci János jegyzete

Kellene csinálni egy Kádár János sorozatot, kezdődhetne valahol az illegális kommunista éveinél, aztán jönne a Rajk-per, a börtön, 56, 68, a legvidámabb barakk időszaka, az évadzáróban benne lehetne az a híres, utolsó beszéd, végül körbe járna a papírfecni a szöveggel, hogy „Meghalt Kádár János”.

Szerintem önöknek is van ötletük arról, hogy ki játszhatná Biszkut, Gerőt, vagy magát Kádárt – tessék megírni kommentben –, annyira népszerű műfaj ez manapság, hogy sokan, még az akkor nem élő fiatalok is megnéznék, és együtt megértenénk egy kicsit többet abból, hogy miért gondol nosztalgiával az ország fele arra az időszakra, ami miatt az ország másik fele még mindig úgy szavaz a választáson, hogy biztosan ne jöjjenek vissza a kommunisták. Aztán jöhet a második évad a Kerekasztal-tárgyalásokkal, a taxisblokáddal, satöbbi. A harmadik évaddal óvatosan kell bánni, momentán abban élünk.

A magyar film- és sorozatgyártásnak a távolabbi múltunkkal is bőven van még dolga, hát még a közelmúlttal és a jelennel; annyi mindent el lehetne még a filmvásznon is mondani az országról, amiben élünk, és annyi kérdést fel lehetne tenni arról, hogy miért lett ez az ország olyan, amilyen. Az, hogy a 2006-os események megértése hány ilyen kérdésre adna választ nem tudom, de már önmagában az a tény, hogy egy társadalom tagjai ennyire eltérő módon ítélnek meg egy időszakot, amit átéltek, éppen elég okot ad arra, hogy a film nyelvén is elkezdjünk róla beszélni. És ha már elkezdjük, akkor tényleg játssza el egy igazi színész a miniszterelnököt, és mutassa meg, hogyan látták őt a hívei, hogyan a politikai ellenfelei, és hogyan azok a fiatalok, akik életükben akkor mentek ki először tüntetni, és úgy alakult, hogy ők azóta politizálnak.

Szóval csináljunk még filmeket a magyar politikáról. A következőt lehetőleg ne kxrjuk el. 

Selmeci János jegyzete a 2021. október 22-i Esti gyorsban hangzott el.