Már nem rázza meg az embereket a fasizmus

Rényi szerint azért fontos dolgozni a minél teljesebb emlékezésért, mert az ember természeténél fogva felejt – és szelektál. Szeretjük megőrizni, feleleveníteni a szép emlékeinket, de ez valójában csapda, mert kizárjuk azt, ami kellemetlen számunkra. Márpedig, ha nem vagyunk hajlandóak megőrizni a negatív tapasztalásokat is, akkor nem lesz miből tanulnunk, és nem lesz mit átadnunk a következő generációnak. Ezért lepik meg a mostani fiatalokat olyan fogalmak és jelenségek, amelyekről azt gondoltuk, nyilvánvaló az ismeretük – tette hozzá.

A művészettörténész szerint korunk egyik legalapvetőbb kérdése a felejtés. Nem véletlen szerinte, hogy a fasizmus, amely például az ő gyerek-, fiatalkorában a legdurvább szónak számított, ma nem hogy nem rázza meg az embereket, hanem éppenséggel újra hétköznapi dolog lett. Ebből a jelenségből is látszik, folytatta az esztéta, hogy a mai tizenéveseknek nincs kommunikatív emlékezete a második világháborúról.

Gálvölgyi Jánosnak arról is beszélt az esztéta ennek kapcsán, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy a családokban az idősebb emberek megosszák az ismereteiket a fiatalabb rokonokkal. Sok családban ez persze természetes és ösztönös viselkedés – nem véletlen, hogy ezekben a közösségekben jelen van az igény a közös családi fotóalbum nézegetésre. A fényképek ugyanis nem csak a saját családunk múltját, hanem akár egy letűnt kort is megidézhetnek, és ez a tevékenység is beszélgetésre sarkall.

A személyes mellett fontos a kulturális emlékezet, ami túl van az időhatárokon. Ezt tartja életben a tárgyi kultúra, szobrok, emlékművek, utcatáblák őrzik a múltat, tehát a városképek formálása szintén befolyásolja a kollektív és az egyéni emlékezetünket.

Rényi András hozzátette, szemben a családi emlékezettel, a kulturális emlékezet plurális. Az emlékezet e típusának fő veszélyforrása épp ezért a manipulálhatóság. Ha a politika úgy kívánja, akkor a „megfelelő” tárgyi emlékekkel a számára hasznos emlékezetet alakítja ki a múlt irányított rekonstruálásával.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!