Még egy saller az EU-tól
22/05/2019 07:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Számos Fidesz-törvény sérti az európai jogot, itt a legújabb ítélet. Újabb részletek a Strache-botrányról. Nemzetközi lapszemle.
Lényegében a teljes osztrák sajtó ismerteti a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság tegnapi, Magyarországot elmarasztaló ítéletét, miszerint a termőföldek haszonélvezeti jogának a megszüntetése az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében tulajdontól való megfosztásnak minősül. A kérdés, mint ismeretes, elsősorban az osztrák határ közelében – de nem csak ott – külföldiek használatába adott magyar termőföldekkel kapcsolatban került a viták kereszttüzébe. Az uniós charta lehetővé teszi ugyan a közérdeken alapuló tulajdontól megfosztást, de csakis az elszenvedett veszteségekért kifizetett kártalanítás mellett. A magyar szabályozás, a haszonélvezeti jog törvénybe foglalt megszüntetése nem felel meg e feltételeknek, sérti az uniós jogot.
Már rég nem egy magánember sérelméről van szó
Mint a Die Presse írja, az ügyet eredetileg egy osztrák személy indította el, és az unió bírósága tavaly már megállapította, hogy a haszonélvezeti jog elvonása a tőke szabad mozgásának a korlátozásával ért fel. Most a kérdés már nem magánérdekből, hanem az Európai Bizottság kezdeményezésére került az EU legfőbb igazságszolgáltató testülete elé, és arról szólt, hogy a magyar jogi szabályozás összhangban áll-e az Európai Unió jogával. Erre született most nemleges válasz a bíróság részéről, mondván, a magyar szabályozás alapjogokat korlátoz anélkül, hogy megfelelő kártalanításról gondoskodna az érintettek számára.
A tőke kevesebbet adózik, mint a munka
A bécsi Der Standard közli Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász és Margit Schratzenstaller, az osztrák Gazdaságkutató Intézet vezetőhelyettese közös cikkét arról, hogy szociális és környezeti szempontból fenntartható európai adóztatási gyakorlatra lenne szükség, és hogy ebben élenjáró szerepet kellene betöltenie Ausztriának is, ahol eddig a „nem akarunk új adókat” jelszó uralkodott a politikában. Ma mutatják be Bécsben a szerzőpáros könyvét, Az európai gazdaság szabályainak átírása címmel. Stieglitz és Schratzenstaller egyfelől indokoltnak tartja a klímavédelmet ösztönző, úgynevezett széndioxid-adó bevezetését. A vállalati jövedelmek adóztatásánál nem gondolják, hogy indokolt, illetve lehetséges lenne a teljes európai adóharmonizálás, de azt igen, hogy meg lehetne állapodni minimális adókulcsban ezen a területen. A két közgazdász felveti azt is, hogy Európában gyakorlatilag mindenütt kedvezőbben adózik a tőkejövedelem, mint a munkából származó jövedelem. A cikkben nem kelnek ki élesen ezen gyakorlat ellen, de azt megállapítják, hogy a tőkéből eredő jövedelmek adókedvezménye csökkenti a jövedelemadóztatásban a progresszivitás érvényesítésének a lehetőségét.
A forrás védelme az újságírás legfőbb kincse
Maradunk Ausztriánál, a Strache-videó botrányos ügyénél, de ezúttal nem az eddigi és a lehetséges további politikai következményeket elemezve, hanem az ügy sajtóetikai vonatkozásaira összpontosítva. A hamburgi Der Spiegel német hírmagazin, amely a müncheni Süddeutsche Zeitung mellett a bombát robbantotta, terjedelmes írásban indokolja meg, hogy miért tette közzé a videófelvételt. A rövid válasz: azért, mert kötelességüknek tartották. Hogy honnan származik a titokban készült felvétel? Erre csak annyi a válaszuk, hogy a forrás védelme az újságírás legfőbb kincse.
Strachét megkeresték a videó közzététele előtt
A videón az Osztrák Szabadságpárt két politikusa vodka-Redbull és sok-sok cigaretta mellett órákon át beszélget egy orosz oligarcha állítólagos unokahúgával a Kronen Zeitung megszerzéséről. Etikus-e a nyilvánvaló alkoholos befolyásoltság alatt álló személyek titokban rögzített kijelentéseit közzétenni, ráadásul pontosan egy héttel az európai parlamenti választások előtt? Ezt a kérdés teszi fel hangosan önmagának a Der Spiegel. A magazin megírja: arra vonatkozó utalások már hónapokkal ezelőtt eljutottak a szerkesztőséghez, hogy létezik egy 2017 júliusában rögzített anyag. Magához a mintegy száz gigabyte-nyi videóhoz azonban csak e hónapban jutottak hozzá, miként a Süddeutsche is. Azonnal megbízták a biztonságos információs technológiával foglalkozó Fraunhofer Intézet elemzőit, vizsgálják meg, valóban a megnevezett személyek láthatóak és hallhatóak-e a felvételen, kizárható-e a hamisítás, manipuláció. A vizsgálat eredménye az volt, hogy manipulációra semmi nem utal. Ezután a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung felvette a kapcsolatot a két érintett politikussal, Strachéval és Gudenussal. Felajánlották nekik, hogy nyilatkozzanak a szóban forgó ibizai estéről. Mindketten elismerték, hogy a találkozó létrejött, „laza, kötetlen, üdülési légkörben”. Hozzátették, hogy a maguk részéről minden felmerült téma vonatkozásában többször utaltak az osztrák jogrend betartására. Ezután döntöttek a nyilvánosságra hozatal mellett.
A sajtó függetlensége volt a tét
Az időzítés – írja a Der Spiegel – részükről nem az európai parlamenti választásokhoz igazodott, hanem ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatal előtt minden kétséget ki akartak zárni a felvétel valódiságát illetően. A német hírmagazin annak indoklásakor, hogy miért tekintették a videó tartalmát olyannak, ami miatt azt a közvélemény elé kell tárni, egyebek közt azt írja: a felvételen Heinz-Christian Strache azt mondja, hogy olyan médiakörnyezetet akar kialakítani Ausztriában, ami az Orbán Viktor magyar miniszterelnök alattira hasonlít. Ez – állapítja meg a Der Spiegel – egyértelmű szándéknyilatkozat az ausztriai sajtó függetlensége elleni támadásra.
Kárpáti János lapszemléjét a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.
