Meg fog változtatni minket a járvány

Egy 2010-ben végzett tudományos felmérés során szokásaink kialakulásának időtartamát 12 és 254 nap között határozták meg a kutatók. Az, hogy egy adott cselekvés, pontosan mikor is válik szokássá, függ annak bonyolultságától és saját belső motivációnktól is – mondta Máté Barbara.

A hétköznapokban kétféle agyműködés alapján cselekszünk, az egyik, amikor villámgyorsan, szó szerint gondolkodás nélkül reagálunk dolgokra, ez a fajta cselekedet határozza meg napjaink jelentős részét. Például nem filozofálunk azon, hogy a fogmosás helyes dolog-e, hanem egyszerűen megmossuk a fogunkat, amikor az szükséges. Ezek a cselekvések a gondolkodásmentességből adódóan adják a kevés energiabefektetést igénylő napi ritmust.

Amikor mindennapjainkban észreveszünk egy bizonyos ismétlődő mintázatot akkor válik szokásunk rutinná. A későbbiekben a környezetünk hatásától is függ, mennyire maradandóak ezek a rutinok, viszont, amikorra eltűnnek a kiváltó okok, addigra már beépült életünkbe, a cselekvést gondolkodás nélkül hajtjuk végre még akkor is, ha nincs is már értelme annak a bizonyos cselekedetnek.

Ezzel érdemes tisztában lennünk, hogy eszünkbe jusson, amikor megváltoznak a körülmények. Amúgy rengeteg, először kellemetlennek tűnő rutint is megtanulunk, tehát szokásaink között vannak saját indíttatásból adódóak, de kényszerből kialakultak is – tette hozzá.

Cselekvéseink főárama szokásokból alakul ki, az ember szeret egyszerű, normál működésben gondolkodni, de amikor a dolgok kiszámíthatatlanná válnak, megjelenik a stressz. A stressz alapjában véve igen hasznos dolog, hiszen felkészít bennünket arra, hogy jobban figyeljünk, pörögjön az agyunk, vagyis készenlétbe helyez bennünket. Ha ez a stresszhelyzet nem húzódik el sokáig, akkor az új ötleteket és nagyszerű eredményeket is hozhat. Amikor viszont a stressz állapota tartóssá válik, abban elfáradunk és szükségünk van arra, hogy nyugvópontra térjünk.

Nem tűnik értelmes cselekedetnek, ha valaki apróbb, felesleges szokásokat iktat be az életébe, de nagyon nagy szükség van ezekre is, mert biztos pontokként funkcionálnak az életünkben – jegyezte meg Máté Barbara.

A járvány megjelenése után elrendelt karantén miatt teljesen megváltozott az emberek mindennapi cselekvésekhez való hozzáállása. Az emberi faj sajátossága ez az adaptációs képesség, ami azt jelenti, hogy a külső körülmény változására képesek vagyunk rugalmasan reagálni. Ezért is valószínű, hogy a karantén elmúltával a társadalom teljes mértékben nem tér majd vissza az ezt megelőző állapotokhoz, hanem idomul az új tapasztalásokhoz, akár negatívak, akár pozitívak, be fogjuk építeni a közös tudatba.

Pontosan ezért nem kell félnünk az új, számunkra ismeretlen szituációktól, hiszen, mi emberek, képesek vagyunk a gyors megoldások felkutatására. És, ha esetleg ismét jön egy újabb váratlan helyzet, előbb-utóbb ahhoz is hozzászokhatunk – tette hozzá a válságmenedzsment kozulens.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!