Megfigyelésexport a kínai Egy övezet, egy út programban
29/02/2024 09:41
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Bár világszerte buknak be Kína infrastrukturális beruházásai, az Egy övezet, egy út program így sem sikertelen, a projektek helyét egyre inkább biztonsági megállapodások veszik át, elsősorban tekintélyelvű vagy effelé hajló országokkal, köztük Magyarországgal. Nemzetközi lapszemle.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök gratulált Sulyok Tamásnak köztársasági elnökké választása alkalmából – olvashatjuk a belarusz állami hírügynökség, a BelTa honlapján. Minszk a Budapesttel folytatott, az egyenlőségen és a kölcsönös tiszteleten nyugvó konstruktív párbeszédben, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében érdekelt, a kereskedelem, a gazdaság, az energia, a tudomány és technológia, a sport, a kultúra és egyéb területeken – írta Lukasenka a gratulációban, melyben egyúttal baráti népnek nevezte a magyarokat.
Magyarország volt az első európai ország, amely csatlakozott a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, és egyre több jel utal arra, az utolsó lesz, amely az eredetileg többezer milliárd eurós programban marad – adja közre a EuroNews Elaine Dezenski helyzetértékelését, aki a washingtoni Demokráciák Védelméért Alapítvány Közgazdasági és Pénzügyi elemzőcsoportjának vezetője. Olaszország tavaly lépett ki a kezdeményezésből és a többi európai ország is aggódik, látva, hogy Peking küszködik a rendszerszintű korrupcióval. Az eladósodás leküzdhetetlennek tűnik az egyre zsugoródó programban.
A Budapest-Belgrád vasútvonal befejezését ugyan 2025-re ígérték, azonban több szakértők szerint csaknem ezer év, mire kifizetődik. Hasonló a helyzet Ecuadorban, Kongóban vagy Zambiában is a nagy beruházások esetében. Miközben világszerte számos infrastrukturális projekt bukik be, "valami sokkal veszélyesebb veszi át a helyét – a biztonság, megfigyelés és az elnyomás egyfajta autokratikus szövetsége" épülhet ki, ami komoly kockázat Európa számára – írja Dezenski.
A programban 90 olyan ország vesz részt, amelyet tekintélyelvű rendszerként vagy "hibásan működő" demokráciaként lehetne kategorizálni az elemzó szerint, ezek közül 54-nek adták el a kínaiak megfigyelési technológiájukat.
Az EU- és NATO-tag Magyarország az elmúlt 10 évben egyre mélyebb tekintélyelvűségbe süllyed, így aztán kiváló célpont Kína számára. Ráadásul Orbán Viktor még nevén is nevezte a dolgot, hisz illiberális államot épít. S nemrég fűzte a két állam szorosabbra kapcsolatát egy új biztonsági megállapodással. Ezeket a fejleményeket a washingtoni elemzés összekapcsolja az Orbán-kormány az unióban és a NATO-ban folytatott obstrukciójával. Az, hogy Magyarország hajlandóságot mutat az együttműködésre Kínával és Oroszországgal a nyugati szövetségi rendszerek számára egzisztenciális veszélyt jelentenek – állítja Dezenski. Kína ráadásul nálunk teremti meg elektromos autógyártó bázisát is, ami lehetővé teszi számára, hogy az EU-n belülről uralja az elektromos járművek ellátási láncát. A tetejébe úgy hírlik – említi az írás –, Kína európai vegyianyag-gyártó központját is hazánkban akarja létrehozni.
Oroszország nem jelent semmilyen veszélyt azon országok számára, akik nem jelentenek veszélyt Oroszországra nézve, ezért Orbán Viktor aggálya, miszerint nem szeretne közös határt Oroszországgal (amit a V4-ek találkozóján mondott) alaptalan – válaszolta riporteri kérdésre Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov az orosz TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint.
A Voice of America orosz nyelvű kiadásában a V4-ek találkozójáról szerdán megjelent összefoglalóban azt emelték ki, hogy kettészakadt a négyes, mert Robert Fico szlovák kormányfő Orbán emllé állva bejelentette, ő sem hajlandó fegyvereket küldeni Ukrajnának. A tudósítás megjegyzi, hogy a populista baloldali Fico tulajdonképpen az orosz narratívát visszhangozza, amely a háború indokát Ukrajna nácítlanításában határozta meg. A lengyel kormányfő, Donald Tusk pedig azt hangsúlyozta, Vlagyimir Putyin háborús bűnös, akivel nem lehet béketárgyalást kezdeményezni, mint ahogy ezt Orbán és Fico elképzeli.
Az ukrán Evropejszakaja Pravda értesülése szerint a magyar ratifikálást követő napon már Washingtonba akart utazni a svéd külügyminiszter, hogy letétbe helyezzék a dokuemntumokat és ezzel minden akadály elháruljon a tagfelvétel elől, azonban a magyar kormány még nem adta át az erre vonatkozó hivatalos iratokat – a cikk címe egyébként: Magyarország újabb módot talált Svédország NATO-csatlakozásának megakasztására. A hivatalos magyar indoklás úgy hangzik, az új államfő beiktatására és az utána esedékes aláírására várnak, amire március 5-én kerül sor.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
