Mélyebb és tisztább Kulka János új lemeze

Tövisházi Ambrus és Tariska Szabolcs nagy együttérzést tapasztalnak a közönség részéről, akármerre járnak, támogatják és dicsérik a lemezt. A kitartó alkotók hét éve kezdték el a közös munkát Kulka Jánossal, akkor még egy filmzenével kapcsolatban, amire ugyan még várni kell, mert az animációs filmek lassabban készülnek, mint a többi. Aztán jött a zenei lemez ötlete, 2015-ben elkezdtek dalokat írni a színésznek, amelyeket a XX. századi európai sanzon aranykora iránti rajongásuk inspirált. Ezeknek egy részét fel is vették, olyan is akadt köztük, amelyet Kulka János elénekelt a 2016-os MÜPA-s koncertjén, de utána közbeszólt a sztrók. A következő években többször is próbálkoztak a folytatással, a színész kezdetben vonakodott, de 2020-ban mégis beadta a derekát, és befejezték a lemezt.

Sokat gondolkoztak azon,  milyen formában tárják a közönség elé, a CD mellé szerettek volna még valami extrát adni. Aztán az alkotók úgy döntöttek, hogy ha egy vezető színész van a zenekarukban, azt ki kell használni, így végül minden egyes dalt egy-egy hangulatos videóbetét kísér, amelyben a Kossuth-díjas színművész szavak nélküli alakítását láthatjuk.

Tövisházi Ambrus és Tariska Szabolcs azt mesélték, a munkájukat hatalmas filmes összefogást kísérte, amely sokat jelentett számukra. Rajna Gábor filmes raktárából például számos felszerelést kaptak ingyenesen. Az alkotók szerint a munkát az is segítette, hogy a klipekben Kulka János családja és a barátai, Schell Judit, László Zsolt, Lang Györgyi és Falusi Mariann is szerepelnek. A színész hozzáfűzte, hogy ezek a napok ugyan erőltetett menetben zajlottak, de nagyon élvezte.

Mindhárman azt mondják, a szövegekbe Kulka János is kicsit beleszólt. Ahol kényelmetlennek, vagy hosszúnak érezte a mondatokat, ott egyszerűsítettek. Azt is hozzátették, hogy furcsa módon néha pont azokat tudta a legjobban elénekelni, amelyek nehezebbek voltak. Az alkotók szerint Kulka rettentő kitartó, szívós, mint egy gladiátor. Ha nem ment valami elsőre, nem adta fel, addig csinálta, amíg elégedett nem volt.

A színész azt mondta, örül, hogy sikerült megcsinálnia, lépcsőfoknak tekinti a lemezt, de nem tudja meghatározni, hogy mit érez, ha visszahallgatja a számokat, kicsit idegennek hallja benne magát.

A zenészek szerint viszont ez nem csak egy feléneklés volt, hanem komoly pszichológiai hátterű együttműködés is, amelyet egy kedves vendégségnek éltek meg. Azt mondták, minden előadóval való közös munkában össze kell hangolódni, nekik ez nem volt nehéz, mert alapvetően sok mindenben hasonlítanak egymásra. A színészekkel való közös munkának az szokott a nehézsége lenni, hogy ugyan bármit elénekelnek, amit letesznek eléjük, de az csak egy szerep, míg egy énekes arról énekel, ami a szívét nyomja. Nekik is nagy öröm volt, hogy a közös munkában megtapasztalhatták, ezek az egyszerűbb, rövidebb mondatok milyen jól érvényesülnek az éneklésnél. Sokkal több gondjuk volt a régi számokkal, az újakban nincs sallang, ezek egyszerűen csak tiszták és szépek, amelyek különös mélységgel jöttek elő Kulka Jánosból.