Menekültügy: "A magyar kormány nem megcsipkedte az uniós jogrendszert, hanem fogtak egy fejszét és ki akarták vágni"

Új ablakban

2024. június 18. Megbeszéljük / részlet, Nagy Boldizsár (24.06.18.)

17:42

00:00

A múlt hét végén derült ki, hogy az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra (mostani árfolyamon csaknem 80 milliárd forintra) bünteti a magyar államot, amiért a kormány nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat, ráadásul ez naponta egymillió euróval tovább emelkedik, ha nem teljesítik ítéletet.

A Megbeszéljük adásában Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt kérdeztük a témáról, aki elmondta: a magyar állam egyetlen pontját sem teljesítette a 2020-as ítéletnek, hanem következetesen szembeszegült vele, ezért lett ekkora a büntetés. A magyar állam nem csak részletszabályokat szegett meg, ez más államokkal is előfordul. Itt másról van szó, a magyar rendszer egésze ásta alá az ítélet szerint az Unió alapértékeit, a szolidaritást és a lojális együttműködést. „Nem itt-ott megcsipkedték az uniós jogrendszert, hanem fogtak egy fejszét és ki akarták vágni” – fogalmazott. Hozzátette: az vágta ki a biztosítékot a bíróságnál, hogy az ítéletek ellenére ugyanúgy folytatták a menekültjog terén az EU-s joggal ellentétes gyakorlatot és „még csak nem is szégyellték magukat”.

Hozzátette: van egy több EU-s tagállamot érintő vita arról, hogy az alkotmánybíróságok felülbírálhatják-e az EU-s jogot az „alkotmányos önazonosság” terén. Ez a szakértő szerint „szépségverseny” a magas rangú bíróságok között; ki az, akinek nem parancsolhat senki végső fokon bizonyos kérdésében. Erről is szó van itt, hiszen a magyar kormány azért sem teljesítette ezeket a kötelezettségeket, mert azt mondta, hogy meg akarja várni, amíg az alkotmánybíróság válaszol arra, hogy az EU-jog összeegyeztethető-e a magyar joggal. A luxembourgi bíróságot pedig dühítette a magyar kormány ilyen magatartása, mert 50 éve kimondták, hogy uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben.

Mi indokolja, hogy állítólag 70-szeresére emelték az Európai Bizottság által kért büntetést? – kérdezte műsorvezetőnk. Nagy Boldizsár jelezte, a bíróság erre is kitért, közölték, hogy őket nem kötelezi őket Bizottság a javaslat semmire, ez nem olyan, mint az ügyészi kérelem egy büntetőügyben. Inkább eszköz arra, hogy rábírjanak egy államot, hogy betartsa a jogot. A szakértő szerint a bíróság itt kimondta, hogy az a gond, hogy a magyar kormány belépett egy klubba, és nem tartja be annak szabályait. „Nem arról van szó, hogy egyszer berúgott és összetört néhány poharat”, hanem következetesen nem tartja be azokat. Ráadásul ezzel a többi tagállamra hárít nagyobb terheket, a menekültkérelmek elbírálásának feladatát átterhelik a többiekre, amivel a bíróság szerint megsérti a tagállamok közötti szolidaritást és a tagállamok egyenlőségét.

Szóba került a biztonságos országok kérdése: sokan felvetik, hogy a menekülők miért nem az első biztonságosnak minősített országban nyújtják be a kérelmüket. A szakértő szerint ez nem légbőlkapott érvelés. Elmondta: a vonatkozó rendelet kijelöli a kérelem elbírálásáért felelős államot, és aztán az már a következő kérdés, hogy hol lakik majd a menekült. Van továbbá a biztonságos harmadik ország kategóriája, ez lenne a magyar kormány érvelésében Szerbia. De hangsúlyozta: a menekült nem szűnik meg menekültnek lenni attól, hogy átutazott akár több biztonságos országon, mivel azért menekült, mert otthon üldözik.

Arról lehetne értelmesen beszélni, hogy kinek legyen a feladata ezeknek az embereknek a védelme, a támogatása. Azzal egyetértett, hogy az se nagyon jó, ha csak az EU külső határon lévő országok vállalják ezeket a terheket, kellene egy unión belüli feladatmegosztás. Ha ebbe nem hajlandóak belemenni az EU országai – és nem csak Magyarország – akkor nem lesz megoldás. De az az állítás nem igaz, hogy ha egy menekülő átjött egy biztonságosnak minősített országon, akkor már ne számítana menekültnek – ismételte meg.

Mi lesz, ha a kormány átengedi őket Ausztria felé? – kérdezte műsorvezetőnk, utalva arra, hogy Orbán Viktor azt mondta, olyan választ adnak erre, ami „Brüsszelnek jobban fáj”. Nagy Boldizsár szerint ezt már megtették 2015-ben több százezer emberrel. Ebben az esetben is, ha megállapítják, hogy Magyarországon keresztül lépett be valaki az EU területére, akkor Magyarország a felelős, vissza kell vennie az illetőt. Ha Magyarország erre a füle botját se mozgatja, az megint kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet.

De ennek az egésznek érdemi következménye már most is fáj az országnak – vélekedett. Azt mondta: rengeteg olyan döntés van az EU-ban, amelyet nem muszáj meghozni, mint például bizonyos támogatások odaítélése, biztosi pozíciók nyújtása. Amikor „tényleg a legmegvetettebb állammá válunk, páriaállammá az Unión belül”, csak azt kapjuk meg, amit muszáj, akkor, ha van nemzeti önbecsülés, azt ez alapvetően aláássa, szembemegy Orbán Viktor céljaival, hiszen nem leszünk nagy nemzet – összegezte. És az nem megoldás, hogy kilépjünk az Unióból – fűzte hozzá.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.