Mi marad a különleges jogrendből?

Új ablakban

2020. május 21. Esti gyors-részlet/ Interjú, Majtényi László 2020.05.21.

09:57

00:00

Semmi szükség nem volt a különleges jogrend bevezetésére, hisz a kormánynak minden felhatalmazása megvolt a járvány elleni hatékony védekezéshez. Ezt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is megállapította az első pillanatban. A Kádár-korszakot idéző törvényerejű rendelek között, amelyeket azóta hoztak, számos olyan van, amely aggodalomra ad okot, főleg akkor, ha megmarad a hatálya a jogrend visszavonása után is. Ilyen például az, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő adatelemző központ, figyelve a kommunikációs csatornákat, rengeteg személyes adathoz jut hozzá. Ilyen az is, hogy a közérdekű adatokat nem 15, hanem 45 napon belül kell kiadni az igénylőnek, és ez a határidő ugyanennyivel meghosszabbítható, vagyis 3 hónapig ülhetnek egyébként nyilvános adatokon. Hasonlóan aggályos az a tény is, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága nem, vagy alig működik – sorolta Majtényi László, az intézet elnöke, korábbi adatvédelmi biztos.

 

Majtényi László

Fotó: Pálinkás János

 

Azért is furcsa egy kicsit Orbán Viktor bejelentése, mert az előbb említett rendelkezések nem arra utaltak, hogy meg akarná szüntetni a különleges jogrendet. Meg azért is, mert a kormány közben folyamatosan hazudott –jegyezte meg az elnök-, gondoljunk csak az „ágyfelszabadításra”. Óránként más és más számokat közöltek. Más dolgokat eltitkoltak, noha számos szervezet, köztük a WHO is világosan fogalmazott: a titkolózás növeli a járványveszélyt, ezért az emberekkel minél több valódi információt kell megosztani.

Végül jogtechnikai értelemben is furcsa lesz a különleges jogrend hatályon kívül helyezése. Ugye a parlamentnek kellene döntenie, de csak akkor teheti meg, ha a kormány úgy dönt, hogy már nincs vészhelyzet. Vagyis a felhatalmazott ad engedélyt a felhatalmazónak a felhatalmazás visszavonására.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd.