Micsoda géniusz ez a bohóc! – Charlie Chaplin művészetéről az Ötösben

Ezúttal is a Klasszikusok újratöltve rovattal kezdtünk, újra filmről volt szó, és újra remekművekről. Geréb Anna, filmtörténész egyik legkedvesebb művészéről, Charlie Chaplinről mesélt, akit a filmtörténet Shakespeare-jének, Mozartjának és József Attilájának tart egyszerre. Szóba került a némafilmek vetítésének különös sajátossága, nevezetesen, hogy annak idején más sebességgel pörögtek ezek a filmek a televízióban és másban a mozitermekben. Ma már persze, a digitálisan restaurált „kópiák” korában nem így van, de a 70-es években bizony természetellenesen gyors mozgásban és életlen pici képekben ismerhették meg a tévénézők Chaplin lenyűgöző virtuozitását. A beszélgetés fókuszában vendégünk Chaplin-imádata és a Modern idők voltak.

Ezt követően Schmöltz Margit író, könyvtáros érkezett a stúdióba egyenesen Esztergomból. Vendégünk azon kevesek közé tartozik, aki láthatta a Boticellinek tulajdonított freskókat Vitéz János egykori Studiolojában, az esztergomi várban. A freskókról és a Csipkerózsika-álmából ébredő városról kérdeztük az írót, akit megihletett Boticelli freskója.

A folytatásban Lévai Ádám grafikus, képzőművész érkezett hozzánk, Tatáról. Rajzait „egymásból kiáramló vonalak adta lényeknek” nevezi Sinkó István, aki szerint a rajzok legfontosabb motívuma az ölelés. Lévai Ádám is ismeri az esztergomi freskókat, és meggyőződése, hogy azok Boticelli művei, azt is elmondta, hogy miért gondolja így. Vendégünk a rajzolás mellett elhivatott pedagógus is, erről is kérdeztük őt.

Ezt követően visszatértünk a filmhez. Már a mozikban a Cirko Film legújabb bemutatója, a Párizsi pillanatok (az előzetese itt látható). Az édes-bús fekete komédia rendezője Marjane Satrapi, és olyan sztárokat láthatunk benne, mint Monica Belucci, vagy Rossy de Palma. Vendégünk Csabai Máté, a Magyar Narancs újságírója.

A teljes adást a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva hallgathatják meg.