Miért nem tudunk angolul?
23/05/2021 15:15
| Szerző: Klubrádió/K.K.
A nyelvtanuláshoz motiváció kell, jó módszer, ami élményt ad, és folyamatos használat, mert a megtanultakat nagyon könnyű elfelejteni.
Tavaly eltörölték a nyelvvizsga kötelezettséget azoknál, akik diplomát akartak szerezni, és idén sem követelmény, a covid járványra hivatkozva. Ez a hír adta az alkalmat a Folyt. köv. című műsor készítőinek ahhoz, hogy a hazai nyelvtanítás történetével, illetve jelenével foglalkozzanak.
1990-ig ugye az orosz nyelvet kellett kötelezően tanulni, aki akkor járt iskolába jól emlékezhet, hogy az oktatás hatásfoka gyakorlatilag nulla volt. Használni sem nagyon lehetett az oroszt, hisz alig lehetett utazni – idézte fel Dohár Péter, a Dover Nyelvi Centrum vezetője. A 80-as évek vége felé egyre több szülő akart már váltani, engedve az igénynek iskolák, sőt óvodák is igyekeztek angolt tanítani. Igen ám de nem elég angoltanár, átképzéseket indítottak nyelvtanároknak, körülbelül 94-95-re lett annyi tanár, amennyi már el tudta látni a feladatokat.
A nyelvtanuláshoz motiváció kell. Például Romániában nem volt divat a filmek szinkronizálása, így a fiataloknak tanulniuk kellett a nyelvet, ha angol filmeket akartak nézni, és azt élvezni is akarták. Magyarországon mindent szinkronizáltak, ami megkönnyítette a nézők dolgát, sőt világhírű, de a nyelvtanulás szempontjából nem volt igazán hasznos. Ott az élmény a lényeg, az érdeklődés felkeltése, és erre egyébként a korábbi, erősen nyelvtanközpontú tanítási módszer nem igazán alkalmas. Nagy segítség, hogy már lehet külföldre utazni, lehet külföldön munkát vállalni, ez sokakat ösztönöz a tanulásra. 2012-ben még Magyarországon volt a legkisebb az idegen nyelvet beszélők aránya az egész Európai Unióban a felmérések szerint. Bár Dohár Péter szerint ez nem feltétlenül igaz, ugyanis a magyar gátlásos, ha nem beszél jól egy nyelvet akkor nem nagyon mer megszólalni, így nem is válaszolja egy kérdésre, hogy tud mondjuk angolul. Egy dán fiatal például nem így viselkedik, nem zavarja, ha valami nyelvtanilag nem stimmel, csak mondja-mondja. De a szomszédos országokban is jobb a helyzet, mint nálunk, hisz egy erdélyi ember kétnyelvű, egy kárpátaljai háromnyelvű környezetben nő fel, kevésbé lesznek gátlásai.
A nyelvtanulás egyébként nem olcsó dolog. Igaz, hogy például az angolnak az alapszókincsét pár hónap alatt el lehet sajátítani, de 3-400 óra kell ahhoz, hogy elmondhassuk, ismerjük a nyelvet. Ha csoportban tanul az ember, akkor 1 óra körülbelül 1000 forint, egyéni tanulásnál természetesen jóval több. És ne felejtsük el, hogy a tudásunkat utána karban is kell tartani, mert egy nyelvet nagyon könnyű elfelejteni. Ahogy Dohár Péter mondta: a nyelv olyan, mint egy kiskert, állandóan ápolni, gondozni kell.
Iskola, nyelv, siker
Talán kissé meglepő, de 1987 óta létezik két tannyelvű oktatás Magyarországon. Ez tanítási forma azért nagyon fontos, mert a nyelvtanulást a lehető leghamarabb el kell kezdeni, különben egy úgynevezett alaptanulási deficit keletkezik, ahogyan a szakma ezt nevezi. Nem elég tehát 4. osztályban találkozni először egy idegen nyelvvel. Nyelvet tanulni lehet, de megtanulni nem – hangsúlyozta a műsorban Kovács Judit egyetemi docens, aki maga is tanít két tannyelvű iskolában. Ennek az oktatási formának az a lényege, hogy három tantárgyat tanulnak a gyerekek az úgynevezett célnyelven. Hogy melyik az a három, azt az iskola választhatja ki, többnyire készségtárgyakról van, népszerű a földrajz, de például a matematika sem kizárt. Fontos, hogy a tanulás játékos formában, csoportosan történjék, a gyerekek szeretnek kisebb csoportokban dolgozni. Létezik már olyan megoldás is –csak ez elég költséges-, hogy egyszerre két tanár van bent az órán. Az egyik magyarul, a másik a célnyelven beszél, de nem úgy, hogy angolul megismétli, amit előtte magyarul hallottak a gyerekek, hanem mindig halad tovább-tovább a két tanár, amikor átveszi a másiktól a szót.
Kovács Judit kiemelte, hogy az oktatás célja nem a nyelvtanulás, hanem a nyelvhasználat képességének a kialakítása. Ez úgy 10-12 éves korra valósulhat meg. Ma már nem ritkaság, hogy a két tannyelvű általános iskolát felsőfokú nyelvvizsgával zárják a gyerekek, ez bizonyára a megfelelő módszernek is köszönhető.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.
2021.05.20.20:00
Műsorvezető: Rab László
