„Ugocsa non coronat, tanuljon kipcsakul a gyerek!”

Az Európai Bizottság vizsgálata szerint megint zuhant a magyar oktatási rendszer értékelése. Azt sokan hangsúlyozzák, hogy nem feltétlenül az Orbán-kormány idején indult meg a lejtőn a magyar oktatás nemzetközi összevetésben, de az biztos, hogy ez alatt a tíz év alatt nem lehetett kormányzati szándékot látni a visszaesés megakadályozására.

Trencsényi László egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke a jelentésről azt mondta: azt a képet látta, amit ismer kollégái és saját tapasztalataiból, különösen annak tükrében, hogy egy alföldi (fideszes) polgármester ennek a politikai ciklusnak a történetében nem először szót emel a testi fenyítés legitimizálásáért. Ebben a kontextusban ezek az eredmények várhatók – jelentette ki.

Úgy folytatta: ami érdekes, és magyarázatra szorul, az a néhány mutató, amelyben a statisztikák az európai összevetésben jobbat mutatnak. Ezek közül az egyik, hogy a nemzeti jövedelemből 5,1 százalékos részesedése van az oktatásnak, az európai átlag pedig nem éri el az 5 százalékot. Ezzel akár hencegni is lehetne – mondta –, de ennek jelentős része a felsőoktatásba megy, amely most „furcsa gellert kap” a privatizálással, tehát ez az adat következő vizsgálat után másként néz majd ki. De azt is kimutatja ugyanez a felmérés, hogy a felsőoktatás haszonélvezője a felső középosztály és az elit. A szegények esélyei olyanok, mint „átjutni a tevének a tű fokán”, elenyésző a hátrányos helyzetűek eljutása a felsőoktatásba, tehát az állami támogatás egyenlőtlen, protekcionista elosztása valósul meg.

A másik a „beóvodázás”, amelyben magasabbak a mutatók az európai átlagnál. Ezt elérte a kormány egy törvénymódosítással, amely a 3 éveseket is óvodába járásra kötelezte, de ennek a pedagógiai értéke kétséges. De kik lesznek a vesztesei annak, hogy a kormány a hírek szerint egy új intézkedés alapján nem engedélyezi az angol nyelvű játékokat az óvodákban? – tette fel a kérdést.

Trencsényi László részletezte: megjelentek jobbára az óvodákban idegen nyelvű foglalkozások, a nyelvpedagógusok ugyan vitatkoznak rajta, de volt rá társadalmi igény és van rá jó gyakorlat, amely nem nyelvtanító módszereket alkalmaz, nem iskolásítja az óvodát, hanem játékos, táncos, énekes kultúrát ad át, ezzel segítve a gyerekek idegen nyelvi tájékozódását.

Hogy miért pont ez nem tetszik a kormánynak, arról csak találgatni lehet. Az érvelés az volt, hogy „ilyen nemzetiség nincsen”. Ebből Trencsényi László kihallani véli az idegengyűlölet ideológiai belépését az óvodába is. Ne adj’ isten, szóba kerülhet, hogy a menekült gyerekek inkább angolul tanulnának. „Tanuljanak meg kipcsakul, gondolhatja a pofozkodni vágyó polgármester” – tette hozzá. Újabb fityiszt mutatunk Európának, „Ugocsa non coronat, a mi óvodáinkban nem tanulnak angolul a gyerekek” – fogalmazott.

A legdrámaibb adatokról is beszélt a szakértő: a felnőttképzésben résztvevők aránya drasztikusan csökken, nemhogy nem éri el az uniós átlagot, de ahhoz képest is romlott, ahol eddig volt, és az iskolából lemorzsolódásnál is hasonló a helyzet. Ezzel kapcsolatban a 444 idézi: mióta az Orbán-kormány 18 évről 16-ra csökkentette a tankötelezettség felső korhatárát, megduplázódott a 17 évesen nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Pixabay

 

 

És még valami:

A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.
Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.
Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.