Mikor Couchsurfingen szexuális ajánlatot kapsz

A sharing economy lehet piaci alapú vagy nonprofit, része a Magyarországon jól ismert airbnb, a Magyarországról kitiltott Uber, ahogy a couch surfing is, sok más, például iroda-, vagy ételszolgáltatás mellett. Ezek jogi és pszichológiai hátterének és próbált utána járni Baracsi Katalin és Villányi Gergő.

A jogi részhez kapcsolódik, hogy miként védik a fogyasztót, tehát mi védi azt, aki igénybe veszi ezeket a szolgáltatásokat, a pszichológiai háttérnél pedig nagyon fontos, hogy minden ilyen megoldás abszolút a bizalomra épül. Nem az van, mint régen, hogy az ember megbízik egy jó szállodában, mert ismeri a nevét, hanem csak a neten lát értékeléseket – amiket egyébként meg lehet hackelni – ennek ellenére irányadónak tartja azokat.

Baracsi Katalin elmondta, a sharing economy interneten bonyolódi és valamilyen rendeléshez kapcsolódik. A jogi háttere bonyolult, mert előfordult, hogy a szolgáltatónak nincs székhelye vagy az se egyértelmű, hogy ki a szolgáltató. Ezek kevésbé  szabályozott területek, de vannak már létező jogi passzusok, a jogalkotók próbálják tartani a lépést a fejlődéssel, csak nyilván nehéz.

Villányi Gergő pedig arról beszélt, hogy a sharing economy megosztott bizalmon alapul, el kell hinni, hogy valaki megkap egy szolgáltatást és azt is, hogy a vevő tényleg fizetni fog. Ez nem újdonság az emberiség történetében, annyi az új, hogy sokkal kiterjedtebben valósul meg. Régen is volt, hogy értékelések alapján gondolkodtunk, például egy falun belül elmondta valaki a templomban vagy a kocsmában, hogy mi tetszett neki a fogadóban, mivel nem volt elégedett, és akkor ez helyben terjedt el, ma meg már világszinten.

A műsor második részében couch surfinges sztorik kerültek elő, például az, hogy a műsorvezető kapott szexuális ajánlatokat: ha egy adott helyre megy, akkor neki valamit csinálnia kellene cserébe. Természetese visszautasította, és arról beszélgettek, hogy ez szerződési feltételnek minősül-e, beleegyezésnek lehet-e tekinteni, ha mégis odamenne egy ilyen után, védi-e őt a jog.

Aztán szó volt róla, hogy van-e összefüggés az intézményekbe vetett bizalom megrendülése és a közösségi gazdaság között, lehet-e, hogy nem bízunk a hagyományos intézményekben, és inkább értékelésekre hagyatkozunk. Kínában ez fordítva történik: az állam kezdi el értékelni az embereket, mennyire jó állampolgárok, nem a civilek értékelik a szolgáltatásokat. Ennek a jogi és pszichológiai hátteréről is volt szó, valamint a Black Mirror sorozat Nosedive című részéről.

Az adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva és Spotifyon is.