Moszkva fenn akarja tartani a háborús fenyegetést
9/02/2022 07:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A nemzetközi sajtó rég nem tapasztalt intenzitással foglalkozik Oroszországgal - főként természetesen az ukrajnai válság miatt, de ennek kapcsán az orosz-kínai viszonynak is nagy figyelmet szentel. Kárpáti János lapszemléje.
Peking, 2022. február 4. Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben 2022. február 4-én. Putyin a 2022-es pekingi téli olimpia hivatalos megnyitójára érkezett a kínai fővárosba. MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej DruzsinyinA diktatúrák szemérmetlen módon a demokrácia egyetemes értékeinek a képviselőiként állítják be magukat, mint amelyek védelmezik az országokat a belügyeikbe való beavatkozástól, és felszólítják az NATO-t, hogy tegye félre átideologizált hidegháborús beidegződéseit - írja. Lendvai úgy látja, hogy Moszkva és Peking szemében a Nyugat civakodik és hanyatlik, az Egyesült Államok belpolitikája megbénult, vagyis a pillanat alkalmas arra, hogy ők megvalósítsák nagy geopolitikai projektjüket, és valamilyen formában ismét betagozzák saját befolyási övezetükbe Ukrajnát, illetve Tajvant.
A szerző felhívja a figyelmet a Moszkva-Peking erőviszonyban az elmúlt évtizedekben bekövetkezett fordulatra - arra, hogy amikor Mihail Gorbacsov 1989-ben Pekingbe látogatott, a szovjet gazdaság még erősebb volt a kínainál. Harminc év elteltével viszont az orosz gazdaság már csak egyhatoda a kínainak, a vásárlóerő-paritáson mért GDP-összehasonlításban. Oroszország tehát már csak a kisebbik partner, ami azonban egy csöppet sem von le a Kína és Oroszország kettőse által a világgal szemben támasztott kihívás veszélyességéből - hangoztatja a Der Standard véleménycikkének szerzője.
Fotó: PixabayAmi magát az ukrán-orosz konfliktust illeti, a New York Times igen terjedelmes helyzetelemzést közöl, aminek a lényege, hogy Putyin ragaszkodik a saját menetrendjéhez, és ez a menetrend akár egészen hosszú időszakra is szólhat. Az orosz elnök egyre nagyobb tétben játszik arra, hogy az örökség, amit hátrahagy, az legyen, hogy visszafordította Ukrajnát a nyugatbarát irányból. Ha ezen a télen nem is rendeli el az inváziót, világossá teszi, hogy a nyomást, az erő alkalmazásával való fenyegetést fenntartja, ameddig csak kell, amíg el nem éri a célját. Könnyen lehet, hogy az Oroszország és a Nyugat közötti patthelyzetből elhúzódó, veszélyekkel teli diplomáciai erőlködés lesz a nehezen elérhető megállapodás keresésének a jegyében - vélekedik az amerikai elemző.
Megírja, hogy Emmanuel Macron francia államfő, aki Moszkva, Kijev és Berlin között ingázott a minap, az elkövetkező napokat kulcsfontosságúnak nevezte abból a szempontból, hogy sikerül-e a Nyugatnak megakadályoznia a háborút. A New York Times által megszólaltatott Andrej Szusencov, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének a dékánja azonban úgy vélekedik, hogy ez a válság, különböző formákban, legalább ebben az esztendőben végig velünk marad. Szusencov szerint most még csak az első lépésnél tartunk abban az orosz erőfeszítés-sorozatban, amely arra irányul, hogy rákényszerítse a Nyugatot, hozzanak létre új biztonsági architektúrát Kelet-Európának. Moszkva fenn akarja tartani a háborús fenyegetést, és ezzel akarja kikényszeríteni a tárgyalásokat. Nyugat-Európában az emberek abban a hitben ringatták magukat, hogy a kontinensen már nem lehetséges a háború. Putyin ezt a felfogást akarja megváltoztatni, hogy rákényszerítse a Nyugatot az orosz követelések elfogadására. "Az a fontos, hogy fennmaradjon a bizonytalanság, a háború előtti állapot érzete” - olvasható a New York Timesban az orosz diplomáciai elitképző egyetem dékánjának az eszmefuttatása.
Moszkva, 2022. február 7. Vlagyimir Putyin orosz (b) és Emmanuel Macron francia elnök megbeszélést folytat Moszkvában 2022. február 7-én. MTI/AP/Pool/SzputnyikA lap szintén megszólaltat egy Ruszlan Puhov nevű orosz katonai szakértőt - a Stratégiai és Technológiai Elemző Központ elnevezésű moszkvai magánintézet vezetőjét -, aki - a fentiekkel összhangban - arról beszél: ha a Nyugat és Ukrajna tesz is érdemi engedményeket az elkövetkező hetekben a fegyveres konfliktus elkerülése érdekében, ez hosszú távon aligha fogja kielégíteni Oroszországot, és a háborús veszély jövőre újra előjöhet.
Fotó: Pixabay"A Nyugat egyszerűen nem érti, hogy számunkra ez élet vagy halál kérdése. Ukrajna a NATO-ban, ez az én szememben, Oroszország szemében egyenlő lenne a nukleáris háborúval” - üzeni a Nyugatnak az orosz elemző a New York Times közvetítésével. A lap emlékeztet arra, hogy a nukleáris szuperhatalmak közötti összecsapásról - ami azonban, ez az én személyes megjegyzésem, nem azonos még a nukleáris összecsapással - maga Putyin is említést tett, mind Orbán Viktorral, mind Emmanuel Macronnal tartott közös sajtóértekezletén. Az orosz elnök olyan forgatókönyvet vázolt, hogy Ukrajna belép a NATO-ba, és utána a nyugati szövetségesek támogatásával kísérletet tesz az Oroszország által 2014-ben annektált Krím-félsziget visszafoglalására. Dmitrij Kiszeljov, az orosz állami tévé kommentátora - a New York Times szerint - aztán mindehhez hozzátette: ha ez megtörténik, akkor utána jön az atomháború, amelyben Oroszország a saját pusztulásával néz szembe, miközben magával rántja a Nyugatot.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.02.09., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János
