Újabb NATO-erők telepítése Magyarországon is szóba kerülhet

A NATO azt mérlegeli, hogy hosszú távra megnöveli katonai erejét keleti tagállamaiban - írja a Reuters. A hírügynökség idézi Jens Stoltenberget, az atlanti szövetség főtitkárát, aki szerint döntés egyelőre nem született erről. A tagországok védelmi miniszterei a jövő hét közepén tanácskoznak, miután a nyugati kormányok felszólították Moszkvát, hogy vonja vissza erőit az ukrán határ közeléből. Mindmáig viszonylag kevés nyugati NATO-katona tartózkodik a balti államokban, Lengyelországban, valamint Romániában és Bulgáriában - és őket is állandóan cserélik, így jelenlétük a hivatalos NATO-szóhasználat szerint folyamatos ugyan, de nem nevezhető állandó jellegű ott-állomásoztatásnak. A Reuters tudomása szerint ezen a héten az észak-carolinai Fort Braggből 1700 amerikai katonai indul Lengyelországba, főként a 82-es légideszant hadosztályból. A hírügynökség utal arra, hogy esetleges újabb NATO-erők telepítése Magyarországon, illetve Szlovákiában kerülhet szóba.

Most pedig nézzük Daniela Schwarzernek, a Nyílt Társadalom Alapítványok európai és eurázsiai igazgatójának a cikkét, amely a Politico amerikai lap és portál európai kiadásában jelent meg, és amely azt állítja címében, hogy Európának, ha szembe akar szállni Kínával, ezt a saját háza táján kell elkezdenie.

A szerző megállapítja, hogy egyáltalán nem magától értetődő az Európai Unión belül a Pekinggel szembeni egységes álláspont kimunkálása. "Van néhány olyan kormány a tömbön belül, amely nem csupán a prosperálás kulcsának tartja a Hszi-csin Pinggel való szoros viszonyt, hanem ideológiai ágytársának is tekinti a kínai elnököt” - fogalmaz, és hozzáteszi: "az EU nem volt képes megakadályozni az elmúlt évtizedben a demokrácia visszaszorulását saját tagjainak körében, és ez nagyban megkönnyíti Kína dolgát: Pekingnek csak egyetlen egy uniós tagállamot kell találnia ahhoz, hogy megtörje az összhangot, és nagyon is jól tudja, hogy ezt miként kell tennie. Csak meg kell nézni Magyarországot”.

Magyarország - folytatódik a Politico cikke - a legmegdöbbentőbb példája annak, hogy mennyire fogékony lehet egy EU-tagállam Hszi barátságos közeledésére, nem utolsó sorban a kínai elnök vezetői stílusát illetően. Daniela Schwarzer szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi elnök között végül is sok közös pont található, így a politikai ellenvélemények elnyomását, valamint a nacionalista érzelmek szítását tekintve.

Magyarország emellett a kínai befektetések legnagyobb közép- és kelet-európai célpontja, Budapest pedig jelenleg a Huawei európai logisztikai ideggóca - olvasható a Politicóban, majd a szerző ismerteti a Belgrád-Budapest vasútvonal és a Fudan egyetem budapesti campusának a tervét, valamint megírja, hogy tavaly októberben Magyarország megállapodásra jutott a kínai támogatást élvező Ázsiai Infrastruktúra-beruházási Bankkal olyan kölcsönről, amely az egészségügyi rendszer javítását célozza, és amely a bank első ilyen jellegű Ázsián kívüli hitelkihelyezése.

Schwarzer kitér arra is, hogy a kínai nemzetvédelmi miniszter, amikor tavaly a NATO-tag Magyarországon járt, Kína azon hajlandóságáról beszélt, hogy "új szintre emelje” a két ország hadserege közötti kapcsolatokat. Emellett Magyarország ígéretet tett arra, hogy gyártani fogja a Sinopharm COVID elleni kínai oltóanyagot, annak ellenére, hogy az nem kapott engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől.

A szoros érdek-összefonódás a cikk szerint már kezd kifizetődni Kínának, és Peking sikeresen akadályozza a koherens uniós külpolitikát: nem sokkal a kínai védelmi miniszter látogatása után a magyar kormány megvétózta azokat az EU-állásfoglalásokat, amelyek elítélték a hongkongi demokráciapárti tiltakozók folytatódó elnyomását. Budapest azt is kilátásba helyezte, hogy meggátolja azokat az uniós szankciókat, amelyeket a Hszincsiang tartománybeli ujgurok ellen elkövetett emberi jogi jogsértések miatt rónának ki vállalatokra és természetes személyekre.

A Politico vendégszerzője hangsúlyozza: a kollektív európai döntéshozatali mechanizmus lassúsága azzal fenyeget, hogy ellehetetlenül a stratégiai megközelítés. A magyar és a lengyel kormány, miközben magára vonja az Európai Bizottság haragját az EU alapelveinek aláásása miatt, egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki Kínával, és ezzel emeli a tétet. Amikor azzal fenyegetik őket, hogy felfüggesztik az uniós helyreállítási alapok folyósítását a jogállamiság elleni támadások miatt, életképes B-terv lehet az olyan alternatív források igénylése, amelyek nem "pántlikázott” hitelről, illetve beruházásokról szólnak.

Az európai kormányok, amelyek eddig nem választották a Kínával való nyílt konfrontáció útját, hanem ehelyett - például az új befektetés-átvilágítási mechanizmus révén - legalább a saját érdekeik és szuverenitásuk megvédésére törekednek, amennyiben komolyan meg akarják fékezni Kína befolyásának a növekedését, akkor először is Kína feltételezett szövetségeseivel kell kezdeniük valamit, azokkal, akik vonzónak találják a kínai rendszert - vélekedik Daniela Schwarzer, a Nyílt Társadalom Alapítványok európai és eurázsiai igazgatója. Ezzel kapcsolatban bátorítónak tartja azt a tényt, hogy a visegrádi négyek közül két országban - a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában - kiszavazták a hatalomból az autoriter vezetőket.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.