„Köszönjük
Megbeszéljük...

Mráz: Nem akart gumicsontot dobni a Fidesz

30/05/2019 18:01

| Szerző: Klubrádió

A magyar kormánypárt néppárti kizárását, és a jobboldali pártcsalád szétverését segítette volna, ha a kabinet nem vonja vissza a közigazgatási bíróságok bevezetésének tervét – mondta a Klubrádióban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója. Szerinte a Néppártnak most nem Orbántól, hanem Emmanuel Macron francia elnöktől kell félnie, aki kiszakíthatja a szövetség liberális platformját.

2019. május 30. Megbeszéljük-részlet/Interjú Mráz Ágoston Sámuellel (2019.05.30.)
16:18
00:00
Hatalmas ajándék lett volna Frans Timmermans, az Európai Bizottság baloldali alelnöke számára a vitatott megítélésű magyarországi közigazgatási bíróságok bevezetése, ahhoz hogy ideológiai nyomást helyezzen az Európai Néppártra (EPP), és szétverhesse azt. A kormány, eredeti szándékától nem eltántorodva, felismerte ezt, és nem biztosította a lehetőséget a politikusnak, aki az európai szocialisták csúcsjelöltje az Európai Bizottság vezetésére – nyilatkozta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója.

Mráz szerint nem csak a baloldaldal szedné szét a Néppártot

A kormány nem akart újabb fölösleges, értelmetlen ideológiai vitába belemenni, és gumicsontot dobni az európai baloldalnak, amíg nem rendeződik a közigazgatási bíróságok megítélése, és nem válik egyértelművé az, ami a magyar vezetés szerint egyértelmű, vagyis hogy a most elnapolt intézkedés, megvalósulása esetén, a jogállamiság kiterjesztése lenne – tette hozzá.

Mráz szerint most, amikor úgy tűnik, olyan eredmény született az európai parlamenti választáson, hogy nem fog gyorsan megalakulni az új Európai Bizottság, az európai baloldal stratégiai célja az, hogy a választások után kialakult majdnem harminc mandátumos néppárti előnyt felszámolja, éket verjen a pártcsaládba, és kizárassa a Fideszt.

A Fidesz néppárti tagságának márciusi felfüggesztése, illetve a magyar kormánypárt és a pártcsalád közti konfliktus kapcsán Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, az EPP-nek nem Orbán Viktor Fidesz-elnöktől, magyar kormányfőtől kell félnie, hanem Emmanuel Macron francia elnöktől, aki lehet, hogy ki akarja szakítani a Néppártból annak liberális platformját – véli az elemző.

Salvinivel is, meg nem is

Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga párt elnöke által szervezett, populistának tartott pártszövetségről Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, a Fidesz már korábban közölte, hogy egy olyan alakulatba, amelyben a francia Marie Le Pen pártja vagy a német AfD aktív, nem tud belépni. Amikor eldőlt, hogy az olasz belügyminiszter ebbe az irányba épít szövetséget, akkor a német-magyar kapcsolatokra, nagy hangsúlyt helyező és a kereszténydemokrata CDU és CSU pártokkal együttműködő Fidesz közölte, hogy ilyen keretek között nem tud intézményes kapcsolatokra lépni Salvinivel.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a magyar kormánypárt ne szeretne együttműködni Salvinivel, a Fidesz azt ígéri a Néppártnak, hogy képes az új jobboldali pártok szavazatit megszerezni egy-egy ügyhöz, ami hatalmas érték, tekintve, hogy a Liga és a Jarosław Kaczyński-féle lengyel Jog és Igazságosság (PiS) is hatalmas sikert ért el az EP-választáson – hangsúlyozta.

Gulyás: Nincs jelentősége a Fidesz néppárti tagsága szempontjából

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón jelentette be, hogy kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését. Gulyás azt mondta: tapasztalatuk szerint a bevándorlást ellenző országoknak el kell szenvedniük a jogállamisággal kapcsolatos állandó aggályokat, és a kormány nem akarta kitenni magát annak, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt kötelezettségszegési eljárás indítsanak ellene, mint Lengyelország ellen. Gulyás szerint ennek a lépésnek nincs jelentősége a Fidesz Európai Néppárti tagsága szempontjából.

A kormány eredetileg 2020 januárjától akarta bevezetni az új közigazgatási bíróságokat. Az elképzelés azonnal heves hazai és nemzetközi tiltakozásokat váltott ki. A tavaly decemberben elfogadott törvény szerint a rendes bíróságokról leválasztott közigazgatási bíróságok ítélkeztek volna az állam és állampolgár/cég közötti ügyekben - azokban, amelyekben az alperes szükségképpen mindig az állam. Itt döntöttek volna vita esetén tüntetésekről, sztrájkokról, választási ügyekről, közérdekű adatokról vagy adóügyekről is.

Megbeszéljük/Interjú Mráz Ágoston Sámuellel
2019. május 30., csütörtök 16.15
riporter: Bolgár György