Nagy nap – nagy tömeg?

Az előző adást ott fejeztük be, hogy milyen lehetett a századforduló idején az utcán sétálni. Most itt folytattuk, egészen pontosan azzal, hogyan tették komfortosabbá a korzózást például a megfelelő ruha kiválasztásával. Amennyiben a kényelem tényleg meghatározó tényező volt a döntésben. Simonovits Ildikó divattörténész az interjúban megadta a választ a fenti kérdésre: nem. Az uralkodó osztályra legalábbis semmiképpen nem volt jellemző, hogy a praktikum alapján öltözködött volna, sőt, óvatosságra kényszerítő ruháikkal épp azt képviselték, hogy nekik nem kell fizikai munkát végezni. Szemben az alsóbb osztályok tagjaival, a munkás réteggel, ahol hamar kialakult az igény a kényelmesebb, könnyen viselhető öltözékek iránt – tette hozzá a szakértő.

Simonovits Ildikó azt is elmondta, a nadrág megjelenése a női viseletben persze már túl mutatott a kényelmen, hiszen ott már némi gendertudatosságot is felfedezhetünk.

Az interjúból továbbá az is kiderült, hogy a fenti szabályok alapvetően a hétköznapi a ruházatra vonatkoztak, az alkalmi öltözékek mindig más irányba haladtak a divattörténet során. A legjellegzetesebb példa ezek közül is az esküvői ruha. A divattörténész új Magyar menyasszony elnevezésű projektjében éppen ennek a ruhadarabnak a változásait vizsgálja. Az interjúban erről is mesélt.  

A beszélgetésből kiderült, bár a nagy nap egy mélyen személyes esemény lehet, mára egy komplett iparág épült rá. Persze, hogy ebben ki mennyire kíván részt venni, maga dönti el. De ha a döntés eredménye a habos-babos, frakkos, ültetőkártyás, száz fogásos változat lesz, akkor az bizony komoly felkészülést igényel. Ebben pedig nem csak az esküvőszervező segíthet, hanem a ceremóniamester is.

A műsor folytatásában Bódy Gergő, a Klubrádió munkatársa lett Timár Ágnes beszélgetőpartnere. Bódy Gergő ugyanis a műsorvezetés mellett esküvők ceremóniamestereként is dolgozik, így egészen közeli képet kapott az elmúlt években az esküvőbizniszről. Elmondta, hogy ha valaki látványosabb rendezvényben gondolkodik, ötmillió forint alatt nem ússza meg. Továbbá mesélt arról, milyen hagyományokat őriznek meg, és milyen új szokásokat vesznek fel manapság a házasulni vágyók.

Az esküvők, keresztelők és különböző szertartások az egyes kultúrákban eltérőek lehetnek ugyan, de a legtöbb esetben megtalálhatók a közösség életében. Valamint az is nagyon hasonló, mondta el Zörgő Szilvia kulturális antropológus, hogy ezek a jelentős események társaságban, de legalábbis tanúk előtt történjenek meg. Szerinte a tanú fogalma, „intézménye” minden kultúrában megtalálható. Az interjúból kiderült, hogy legyen bár vidám vagy szomorú esemény, amely miatt összegyűlik egy közösség, vagy azon belül egy csoport, hogy közösen élje át, egyszerre rendelkezik törvényesítő és lelki funkcióval.

Az adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Címlapi kép: Pexels.com