Nagyon drága lesz a magyar űrhajós álom
19/12/2019 07:46
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A kulturális és a „szájkosártörvény” várható hatásaival, illetve a magyar kormánnyal szembeni, 7-es cikkely szerinti eljárással is foglalkoznak a német és amerikai sajtóban. Orosz portálok az új magyar űrprojektről írnak, amelyre úgy tűnik, nem lesz elég 30 millió euró. A New York Post pedig valódi országimázs-túrát kapott a budapesti amerikai nagykövet, Áder János és egy suba segítségével.
A múlt héten elfogadott törvények megint csak azt bizonyítják, hogy újabb lépést tett a magyar kormány az autoriter és a diktatórikus rendszer felé – írja a WSWS, azaz a Szocialisták világhálója. A színházi törvény a cikk szerint „cenzorálási” jogot ad a miniszter kezébe. A képviselők jogállásáról szóló törvényről kiemeli a cikk, hogy a házelnök olyan büntetéseket szabhat ki, amelyek adott esetben az ellenzék elnémításához vezethetnek, és egy másik passzus de facto megszünteti választás után a külön parlamenti frakciók létrehozásának jogát, sőt, frakciójukból kilépő vagy eleve függetlenként bejutó képviselők nem is csatlakozhatnak másik szervezethez.
A Moszkovszkij Komszomolec a 2024-re beizzított magyarországi űrhajózási projektből azt emelte ki, hogy Orbán Viktor nem az európai partnerekkel és az uniós űrügynökséggel, hanem kifejezetten az orosz űrhajózási hivatallal együttműködve szeretné valóra váltani az újabb nagyra törő terveket Bajkonurban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pár napja Moszkvában erről tárgyalva 30 millió eurós (több mint 9,4 milliárd forint) terveket pendített meg, ami a korábbiakhoz képest duplája az erre betervezett összegnek. Ám az oroszok szerint ez egészen biztosan nem fogja fedezni a szükséges kiadásokat.
Az orosz Vésztyi Ekonomiki, a Gazdasági Hírek portál és az orosz állami Russia Today is Szijjártó Pétert idézi, aki az orosz RTV1 tévécsatornának nyilatkozva elmondta, hogy számításaik szerint az Oroszország elleni szankciók bevezetése óta Magyarország legkevesebb 8,5 milliárd eurós veszteséget könyvelhet el. Legfőképp az elmulasztott lehetőségeket veszi alapul a számítás, mivelhogy addig Oroszország a második legnagyobb kereskedelmi partnernek számított. Szijjártó azt is fejtegette, hogy ugyan továbbra is fenntartják az Unió álláspontját ebben a kérdésben, tehát a többi tagországgal egyetemben megszavazzák az esetlegesen várható szankciókat, ellenben midig őszinte párbeszédre törekszenek az uniós partnerekkel, hogy meggyőzzék őket, mindenkinek csak bonyolítják az életét.
Az orosz Interfax hírügynökség szerint Moszkva attól tart, hogy a Három Tenger Kezdeményezés a Tallinba tervezett 2020-as csúcstalálkozójának feltett szándéka Oroszország elszigetelése. A Georges Clemenceau volt francia köztársasági elnöktől az első világháború végén megismert cordon sanitaire (egészségügyi övezet) politikai kifejezés újraélesztését látják az oroszok a kezdeményezésben, amely az Adriai- a Fekete- és a Balti-tenger által érintett 12 közép-európai ország közös projektje. Donald Trump is jelezte részvételi szándékát a jövő évi eseményen.
A The New York Post turisztikai mellékletében, a Page Six-ben Budapestet mutatja be az amerikai újságíró, akinek idegenvezetője részben az Orbán Viktor miniszterelnökkel kimondottan jó viszonyt ápoló David B. Cornstein amerikai nagykövet volt. Utóbbi eldicsekedett azzal, milyen jók a két ország közti kapcsolatok és hogy Magyarország szerinte a világ eddig legjobban titokban tartott országa. Hogy a New York Postnak vagy a nagykövetnek volt igazán szüksége erre a reklámra, az nem derül ki, az viszont olvasható a cikkben, hogy Budapest utcái tiszták, nincs hajléktalan, olcsó minden, a New York Kávézóban csaknem minden hamisítatlan New York-i, és munkanélküliség sincs hazánkban. Az újságírót még Áder János is fogadta egy teára az elnöki palotában. Áder panaszkodott, hogy inkább munkaerőhiány van az országban. Egy igazi, birkabőrből készített subát is bemutatott neki, amiben – az újságíró szerint – még zimankóban is úgy érezheted magad, mintha Palm Beachen lennél.
Az uniós igazságügyi biztos, Didier Reynders a Magyarország elleni 7-es cikkely szerinti eljárás folytatására szólított fel Horvátországot, amikor az átveszi a soros uniós elnökséget januárban – írja a bne Intellinews. Ez az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) brüsszeli értekezletén volt most téma, miután Varga Judit igazságügyi miniszter a múlt héten tett ottani látogatásán számon kérte a brüsszeli vezetést, miért osztja jó és rossz tagokra az uniós országokat aszerint, hogy támogatják-e a menekültügyi politikát. A biztos szerint az uniós alapokhoz jutás feltétele kell legyen a jogállami normák betartása.
Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép:
2019. december 19. csütörtök 07.00
