„Köszönjük
Reggeli gyors

Nahalka: Már nemcsak az a fontos, amit a PISA-teszt mér

21/12/2023 15:19

| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna

Továbbra is fontos a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás fejlesztése – ezeket méri a PISA, de felzárkóznak ezek mellé a tanulási, a kommunikációs vagy éppen az együttműködési készség is – mondta Nahalka István a Reggeli gyorsban.

2023. december 21. Reggeli gyors - részlet Nahalka istván 2023. 12. 21.
10:29
00:00
December elején megjelentek a 2022-es PISA-mérés eredményei, ilyenkor pedig rendre érkeznek a politikai nyilatkozatok, ami nehezíti a szakmai értékelést. Rétvári Bence, az oktatásért is felelős Belügyminisztérium államtitkára például azt emelte ki, soha nem voltunk még ilyen közel Finnországhoz, a kritikusok részéről pedig elhangzott az is, hogy minden idők legrosszabb matematika eredménye született – mutatott rá Nahalka István oktatáskutató a Civil Közoktatási Platform (CKP) honlapján közzétett elemzésének bevezetőjében.

A nemzetközi PISA-felmérést három évenként végzik el, a 15 éves tanulók képességeit vizsgálja a szövegértés, a matematika és természettudomány területén. Emellett háttérkérdőívek segítségével adatokat gyűjt a tanulók környezetéről, társadalmi, kulturális és gazdasági változókról és igyekszik figyelembe venni az eredményeket befolyásoló intézményi környezetet, az egyes országok oktatási rendszereinek sajátosságait. A programot az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) hívta életre még a '90-es évek végén, ugyanakkor nemcsak tagországai vesznek részt benne. 

Ahhoz, hogy a magyar eredményeket értelmezni tudjuk, érdemes a nemzetközi nagyképre is ránézni. A 81 résztvevő országból 41-ben rosszabbak lettek az eredmények az előző felméréshez képest. A romló teljesítményű országok között 35 OECD-tagország, ide tartozunk mi is – mondta Nahalka a Reggeli gyorsban. Így aztán nemzetközi szinten és az egyes országokban is próbálják megfejteni, milyen okok miatt gyengébbek az eredmények.

Középiskolák központi írásbeli felvételi vizsgái
 
 Orosháza, 2013. január 19. Nyolcadik osztályos diákok egységes írásbeli felvételi vizsgája. Fotó: MTI/Rosta Tibor
 

Felmerült például a koronavírus-járvány éveinek hatása, de ez nem magyarázza például, hogy egyes országokban miért javulnak az eredmények, vagy azt sem, hogy miért változtak teljesen másképp a természettudományi területen, mint a szövegértésnél vagy a matematikánál. Sem ez, sem más tényező nem magyarázza önmagában a teljesítmény alakulását – mondta a kutató.

Vannak olyan tényezők, amelyek számos országot érintenek. Ilyen – Nahalka szerint alultárgyalt – faktor például a bevándorlók hatása. Az adatokból látszik, hogy jelentősen befolyásolhatják az eredményt: míg Németországban vagy például Svájcban rosszabbul teljesítenek az átlagnál, addig Szingapúrban vagy Kanadában éppen felfelé húzzák az eredményt. Magyarországon például ennek semelyik irányba nincs hatása, mivel nagyon alacsony, 2,2 százalék a bevándorlók aránya a felmérésben részt vett gyerekek között – mutatott rá az oktatáskutató.

Vannak természetesen országspecifikus okok is a teljesítmények alakulása mögött. Finnországot sokszor úgy említik, mint ami nagyon sikeresen reformálta meg az oktatási rendszerét. Közben a PISA-méréseken 2003 óta lineárisan romlik a diákok teljesítménye. "Bizonyos megközelítésben a finn eredmények borzasztóak" – mondta Nahalka, aki ugyanakkor jelezte, még mindig az OECD-átlag felett vannak.

A kutatók részéről egyelőre inkább feltételezések vannak azzal kapcsolatban, hogy mi magyarázza a rossz eredményeket – az egyik ilyen, hogy változnak az iskolai nevelés célkitűzései. Továbbra is fontos a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás fejlesztése – ezek olyan kompetenciák, amelyeket a PISA mér, de közben ehhez hasonlóan fontossá válik a tanulási készség, a kommunikációs készség, az együttműködési készség – ezeket mind nem méri – mondta Nahalka. Így aztán relativizálódnak a PISA-céljai, nem feltétlen tesznek meg mindent azért, hogy a nemzetközi mérésen jól teljesítsenek.

Finnországban például éppen újra reform zajlik, a célrendszer pedig bővül, próbálnak bevonni számos olyan pszichikai készséget, amely az életben fontos és fejleszthető lenne az oktatási intézményekben. Az kérdéses, hogy ez bejátszik-e az eredményeikbe – meg kell várni a finn kollégák elemzését.

Magyarországon 2012-ben és 2015-ben volt lényeges csökkenés a korábbi eredményekhez képest, azóta pedig stagnál, amire Nahalka szerint nics más magyarázat, mint a hibás oktatáspolitika. 

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/interjú Nahalka Istvánnal
2023. december 21., csütörtök 8:00
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János