Nem akarja, hogy jöjjenek, lehetetlen feladat elé állítja a menekülőket a kormány

Gulyás Gergely egy hete jelentette be a kormányinfón, hogy Magyarország bezárja a tranzitzónákat az Európai Bíróság ítélete miatt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter állítása szerint a tranzitzóna garantálta a menedékkérelem benyújtásának lehetőségét, és egyben megvédte Európa határait is. Sajnálja, hogy az ítélet kötelezi őket a tranzitzónák bezárására. Ekkor még úgy tűnt, a külképviseleteken lesz lehetőség a menekültkérelem benyújtására, azonban a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes neve alatt kedd éjjel benyújtott salátatörvény szerint csak szándéknyilatkozatot lehet leadni.

Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt kérdeztük, aki elmondta: eszerint nagykövetségen (nem konzulátuson) kell személyesen szándéknyilatkozatot benyújtani. Megpróbálta megtudni, hogy ennek mi a tartalma, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapjáról nem lehet letölteni; írt egy külképviseletnek, amely várhatóan célpontja lesz ezeknek a nyilatkozatoknak, onnan még nem kapott választ. Hogy mit kell beírni, hogy kell kitölteni, azt nem tudja senki. Vannak határidők arra, hány napon belül kell továbbítani, válaszolni. A nagykövetség hivatalos helyiségében kell meghallgatni az érintettet, ennek alapján majd a hatóság eldönti, hogy kiadja-e azt a titokzatos, utazásra jogosító okmányt, amely nem útlevél és nem úti okmány, amellyel megérkezhet Magyarországra, hogy itt beadja a menedékjogi kérelmét.

Minden egyéb eljárást elvileg ki akar zárni a kormányrendelet és az annak szövegét szó szerint átvevő törvényjavaslat. A probléma a következő: azt mondják, hogy csak ilyen eljárás van. Ha valaki jogszerűen lépett be Magyarországra, ő hol adhatja be a kérelmét, vagy ha a dublini egyezmény keretében küldték vissza, akkor az ő eljárása hogy kezdődik el? Ezekre jelenleg nincs válasz. Hozzátette: képzeljük el, ha valaki például Bejrútban bead egy kérelmet, az hogy repül ide? Ha megkapja az okmányt, hány vízum kell, milyen vízumot adnak neki? Van fellebbezés a szándéknyilatkozat elutasítása ellen? – sorolta a kérdéseket Nagy Boldizsár.

Nem lehetséges, hogy a magyar kormánynak az a célja, hogy ne nagyon adjanak be menekültkérelmeket? – kérdezte műsorvezetőnk. Nagy Boldizsár szerint lehetséges, sőt, valószínű.

Jelezte, annak lenne értelme, hogy a külképviseleteken lehessen beadni menedékjogi kérelmet (hogy ne az embercsempészek kaszáljanak ezen), de ennek nem szabadna azzal járnia, hogy Magyarországon és a határon lehetetlen. A törvény most „csacska módon” azt mondja, hogy a jogellenesen belépetteket vissza kell irányítani ahhoz a nagykövetséghez, ahonnan beléptek. De honnan fogják ezt tudni, ha például a Keleti pályaudvarnál elfogtak valakit? Hogy küldik vissza és miért fogadná vissza őket az érintett állam? Ez most lehetetlen rendszer, ami a jogszabályokból kirajzolódik – összegezte Nagy Boldizsár.

Arra a kérdésre, hogy ha nem működik a szándéknyilatkozati formanyomtatvány letöltése, kihez lehet fordulni, Nagy Boldizsár azt mondta: „nincs magyar állam”. Vannak hangok, amelyek megszólalnak a magyar állam nevében, de nincs „közigazgatásilag működő, egy rendszerbe foglalt magyar állam”.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Ujvári Sándor