"Nem csak ma és holnap van, volt tegnap is"
31/07/2021 11:11
| Szerző: Klubrádió/K.K.
A nemzeti indulatok felkorbácsolásával, retorikával meg lehet bolondítani az embereket, ezt mutatta meg a délszláv háború is. A jó irány egy egységesebb Európa lehet.
Ságvári Endre 1944. július 27-én halt meg a csendőrökkel vívott tűzpárbajban a Budakeszi úti remiznél. Antifasiszta tevékenysége miatt a korábbi rendszerben kultusza volt, a rendszerváltás után egészen másképp ítélték meg, emléktábláit leszedték, szobrait eltávolították.
Josip Broz Tito, Jugoszlávia későbbi elnöke 80 évvel ezelőtt hirdette meg az ellenállást a fasisztákkal szemben. Ennek nyomán legendás partizán csoportok alakultak, Tito nemzetközi tekintélyt szerzett. Jugoszláviát példás módon volt képes a háború után egyben tartani, ma is tisztelik az utódországokban, még Szerbiában is, pedig horvát származású volt.
Ez a két évforduló adott alkalmat arra, hogy Tűréshatár című műsorunkban a fasizmus feléledésének veszélyéről, Európa és a világ hozzáállásáról beszéljünk, nem kihagyva természetesen Magyarországot sem, hiszen itt a Horthy-rendszer iránti nosztalgia tapasztalható, kormánykörökben is. A műsor vendége Hanti Vilmos, a Nemzetközi Antifasiszta Szövetség (FIR) elnöke volt, aki a magyar szervezetet is irányítja, valamint Erdős André, Magyarország korábbi ENSZ-nagykövete.
Háború a szomszédban
Nem csak a ma és a holnap van, de volt tegnap is – figyelmeztetett a diplomata. Érdemes elgondolkodni a volt Jugoszlávia példáján. Történelmi érték, hogy Tito képes volt a maga integratív személyiségével összetartani az ott élő népeket, népcsoportokat. Nevezték persze diktátornak is, Magyarországon elterjedt a „láncos kutya” kifejezés, utalva arra, hogy az imperialisták bérencének igyekeztek őt beállítani. A Titóról ma élő összkép azonban egyértelműen pozitív az egykori Jugoszláviában. Hogyan lett a '90-es években ebből háború? Nos, az elnök 1980-ban meghalt, ezt követően kezdtek erősödni a nacionalista törekvések. Elsősorban Szerbiában, Horvátországban, Boszniában. Slobodan Milošević törekvése az volt, hogy megszerezze a hatalmat a térségben, így Szerbia legyen a vezető erő, illetve ő. Etnikai tisztogatás kezdődött, iszonyatos vérengzésekről szóltak a hírek, hiszen azért mindent nem lehetett letagadni és eldugni a világ szeme elől.
Egy olyan szervezetnek, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa, már lépnie kellett volna józan megfontolás szerint, hisz egyszerűen fogalmazva népirtás folyt. Ám nem léphetett, ugyanis a BT-ben az öt állandó tagnak egy állásponton kell lennie egy döntéshez. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország általában egyformán vélekedik, de ott van még Oroszország és Kína. Végül a NATO hozott döntést – Erdős André szerint kétségbeesett döntést –, arról, hogy Belgrádot bombázni kell. A lépést sokan bírálták, de a végkövetkeztetés általában az volt, hogy politikai szempontból nem lehetett mást tenni.
Kényes szerep jutott Magyarországnak. A szomszédban, ahol magyar nemzetiségűek is élnek, és háború dúl, ami lehet, hogy kiterjed. Mit tegyünk? Az Országgyűlés 1995-ben engedélyezte amerikai és NATO haderők átvonulását, illetve itteni állomásoztatását. Annyi repülőt, illetve kondenzcsíkot nemigen lehetett még az ország légterében, mint akkortájt, amikor indultak Belgrád felé, bombázni. A Somogy megyei Taszár melletti repülőtér volt az egyik bázis, ahová még Bill Clinton amerikai elnök is ellátogatott.
Erdős André igazi karrierdiplomata, 41 évesen lett nagykövet, ami akkoriban feltűnően gyors előmenetelnek számított. Mostanság már lassúnak mondanák. Amikor Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja volt, akkor ő képviselte az országot. Azt üzente a Bem rakpartra, hogy egy diplomata nem robot, nem az a dolga, hogy az állomáshelyén „visszaböfögje”, amit a külügyből mondanak neki. Ahhoz, hogy valaki nagykövet lehessen, képviselni tudja hazáját, ahhoz végig kell mennie egy úton, megfelelő mennyiségű és minőségű tapasztalatot kell szereznie. Mindig értékelnie kell a helyzetet, és ha a hazai külügy álláspontját nem gondolja megfelelően átgondoltnak, akkor konstruktív konzultációt kell folytatnia a budapesti vezetéssel. Ez ma mintha nem így menne.
A nacionalizmus megbolondíthat
De nézzük a helyi politikai hátteret. A volt nagykövet arra hívta fel a figyelmet a műsorban, hogy az embereket retorikával, a nacionalista indulatok felkorbácsolásával meg lehet bolondítani, egymásnak lehet uszítani. Némi eligazodást nyújt az ENSZ alapokmánya, csak az a baj vele, hogy elavult. 1945-ös, és azóta rengeteget változott a világ. Az okmány szerint például Magyarország ellenséges ország, ami akkor stimmelt is, hisz a náci Németország szövetségeséről volt szó, csak talán már más a helyzet. Erdős André szerint egyébként az egész ENSZ, úgy ahogy van, reformra szorul.
Hanti Vilmos azt emelte ki, hogy 1945-ben a nácizmust csak katonailag sikerült legyőzni. Napjaikban ismét éledezik, most is fel kell lépni ellene. Az antifasiszta gondolkodás se nem jobboldali, se nem baloldali, a humanizmus jellemzi. A nacionalizmus indulatokat szülhet, a lényeg tehát az lenne, hogy Európa egységét erősítsük.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás
2021.07.26. 19:00
Műsorvezető: Szunyogh Szabolcs
