Nem jár plusz védelem azoknak, akik a törvények vagy az emberi méltóság ellen szerveződnek
17/02/2023 13:51
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
A múlt hét végi erőszakos bűncselekmények nyomán - többek között szélsőjobboldaliak támadtak antifasisztákra és fordítva - felmerül a kérdés, milyen súlyú büntetés jár ezekért? Ha az egyiket közösség tagjai elleni erőszaknak minősítik, a másikat miért nem? Landgraf Erna, a TASZ munkatársa a Reggeli gyorsban elmondta: "kifejezetten problémás", hogy épp egy olyan esetet kezel kiemelten a rendőrség, amelyben az áldozat szélsőjobboldali, miközben a sérülékeny csoportok tagjai ellen elkövetett cselekményeket sokszor alulminősítik.
Ezeket a cselekményeket elsőkörben a rendőrség minősíti: a világosan látható testi sértésen túl felmerülhet a garázdaság és a közösség tagjai elleni erőszak is. Ez azért is fontos, mert utóbbi elkövetése sokkal súlyosabb büntetést vonhat maga után.
Az egyszeri szemlélőben felmerülhet, hogy amikor a Fradi és az Újpest drukkerei összeverekednek, akkor a támadások alapja a csoporttagság, ennek ellenére általában testi sértés vagy garázdaság miatt indul eljárás. Landgraf szerint ez rossz gyakorlat.
"A rendőrségnél gyakoriak a minősítési problémák" - mondta a jogász. A TASZ gyakran képvisel olyan áldozatokat – legyenek akár fogyatékos emberek, romák vagy külföldiek – akiket a csoporttagságuk miatt bántottak, de az eljárásokban a rendőrség "alulminősítte" az esetet, így például csak testi sértés miatt indult eljárás.
Egy cselekményt akkor lehet közösség tagjai elleni erőszaknak minősíteni, ha az elkövető előítéletes motivációból bántalmaz valakit, aki egy adott csoporthoz tartozik vagy úgy véli, hogy ahhoz tartozik. Így bizonyos csoportok fokozott védelmet kapnak, a törvény azonban elég tágasan fogalmaz: „a lakosság egy csoportja”, tehát lényegében bárki tartozhat ilyen közösségbe. Ugyanakkor, a TASZ álláspontja szerint ez a kiemelt, szimbolikus védelem kifejezetten a sérülékeny csoportok tagjaira vonatkozik. A másik oldalon pedig a bírósági gyakorlat és korábbi legfelsőbb bírósági döntés is egyértelműen rögzíti, hogy ha egy szerveződés kifejezetten a törvények ellen, az alkotmányos rend ellen, illetve az emberi méltóság ellen jön létre, akkor a tagjait biztosan nem illeti meg ez a "plusz" védelem – hívta fel a figyelmet Landgraf.
A minősítés másik nehézsége, hogy az előítéletes motiváció megállapításához az elkövető fejébe kell látni, a tudattartamát kell megvizsgálni. Sokszor mégis egyértelműek a helyzetek: aki előítéletes, jellemzően tartósan az, így gyakran előfordul, hogy közösségi médiás bejegyzésekből vagy épp abból, mit mondott a támadás közben bizonyítható ez a fajta motiváció, beismerő vallomás nélkül is – magyarázta a jogász.
"Kifejezetten problémás" a jogvédő szervezet szerint, hogy a rendőrség most épp egy olyan ügyet kezel kiemelten, tart róla széleskörben meghirdetett sajtótájékoztatót és mutat fel nagyfokú hatákonyságot, amelynél az áldozat szélsőjobboldali, miközben más esetekben ez nem történik meg – mondta Landgraf.
Ráadásul ebben az esetben inkább felülminősítés történt, a TASZ álláspontja szerint „mindkét irányban”, tehát akkor is amikor az antifasiszták támadtak szélsőjobboldaliakra és akkor is, amikor a szélsőjobboldaliak támadtak antifasisztákra – mondta Landgraf.
Ha a bűncselekmények minősítése nem változik, akkor elképzelhető, hogy az antifaiszta elkövetők súlyosabb büntetésre számíthatnak, mint a szélsőjobboldaliak: mivel esetükben megállapították a közösség tagja elleni erőszak elkövetését, ráadásul ezt csoportosan, felfegyverezve tették – akár nyolc évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik őket, miközben a szélsőjobboldali elkövetők esetében egyelőre csupán garázdaságot állapítottak meg, ami maximum három évet jelent – magyarázta a jogász.
A mostani törvényi környezetben azt, hogy ne legyenek minősítési problémák, elsősorban azzal lehetne elérni, ha a rendőrök világos útmutatást kapnának, lenne protokoll arra vonatkozóan, hogy pontosan mit kell megvizsgálniuk és milyen súllyal kell figyelembe venniük, ha felmerül az előítéletes motiváció – mondta Landgraf.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
Reggeli gyors/ interjú Landgraf Ernával
2023. február 17., péntek, 07:21
Riporter: Pálinkás Szüts Róbert
