Az állami hirdetések aránytalan elosztása
9/03/2022 08:39
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
"A sajtószabadság veszélyeztetésének különböző formái közül leginkább Magyarországra és Lengyelországra jellemző, hogy a végrehajtó hatalom kormánypárti médiaapparátusra igyekszik szert tenni, független médiaintézmények közvetlen vagy közvetett felvásárlásával és a kormányzati irányvonal melletti felsorakozásuk kikényszerítésével." Kárpáti János lapszemléje.
Az írás utal a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet sajtószabadság-indexére, amely jelentős eltéréseket mutat az egyes EU-országok között. A 180 országot átfogó globális összehasonlítás 15 legjobbnak ítélt országa között kilenc uniós tagállam található, ám Lengyelország a 64., Magyarország a 92., Bulgária pedig a 112. a rangsorban. A sajtószabadság veszélyeztetésének különböző formái közül a cikk szerint leginkább Magyarországra és Lengyelországra jellemző, hogy a végrehajtó hatalom kormánypárti médiaapparátusra igyekszik szert tenni, független médiaintézmények közvetlen vagy közvetett felvásárlásával és a kormányzati irányvonal melletti felsorakozásuk kikényszerítésével.
Arató András, a Klubrádió elnök-tulajdonosa a Study Hallnak adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a médiabefolyásolás fontos eszköze az állami hirdetések aránytalan elosztása. A tanulmány által idézett adatok szerint a kormánypárti TV2 például több mint kétharmaddal, miközben a független RTL Klub csak egy százalékkal részesül az ilyen pénzekből.
Arató az utolsó szóig hazugságnak minősítette a Klubrádió frekvenciájának elvételét indokló állításokat, amelyekkel a Fidesz által kinevezett Médiatanács élt. Hardy Mihály főszerkesztő ehhez hozzátette: a rádió elment a legmagasabb magyarországi bírói fórumig is, de ott sem járt eredménnyel, így a bíróság a Klubrádió érveinek érdemi vizsgálata nélkül elfogadta a Médiatanács állításait. A rádió most csak az interneten működik, de - mint Arató elmondta - a sugárzási engedély megvonása valójában növelte a hallgatóságot és az adományozó hajlandóságot is.
Egy nevének mellőzését kérő uniós tisztségviselő elmondta a Study Hallnak: megállapították, hogy a Klubrádió ellen hozott magyar médiaszabályozói döntés nem tartja tiszteletben az EU távközlési szabályait. Ez indok arra, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen. Közvetlenül a médiaszabadság megsértésére azonban nincsenek uniós szabályok, ami megnehezíti, hogy a brüsszeli végrehajtó testület minden egyes esetben fellépjen.
Arató nem derűlátó azt illetően, hogy a sajtószabadság előmozdítását célzó, újabb uniós szabályozási tervek jelentős közvetlen hatással járhatnak. "A választás nagyon közel van, és a kommunikáció túlnyomó többségét a Fidesz abszolút ellenőrzés alatt tartja” - idézi az elemzés a Klubrádió elnökét. A rádió ugyan az európai igazságszolgáltatási fórumokhoz is fordult, de - mint azt Hardy elmondta - e bíróságokon az ügyhátralék nagysága kevés reményt ad arra, hogy néhány éven belül megtörténjék a jogorvoslat.
Arató András, KlubrádióAz alázatosság és a határozatlanság - motiválja azt bármi - tartósan soha nem fizetődik ki a politikában. Ezt a gondolatot idézi Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Bruno Kreisky azon beszédéből, amely egy héttel azután hangzott el, hogy a Varsói Szerződés csapatai lerohanták Csehszlovákiát. A néhai osztrák kancellár - akivel egyébként Lendvai személyes jó barátságban volt - az akkori szovjet vezetésű agresszió elleni kemény bécsi kiállást indokolta ezzel.
Lendvai szerint mindez a mai reagálásokra is érvényes, amikor az oroszok a független Ukrajnára támadtak rá. Orbán Viktor magyar miniszterelnök - Ausztriától eltérően - orosz szempontból kimondottan konstruktív álláspontra helyezkedett - írja a Der Standard veterán elemzője, és felidézi, hogy Ausztria már 1956-ban, a magyar felkelés leverésekor is megkapta Moszkvától a "hazug propagandista” és "az imperialista beszivárgás műveleti bázisa” vádat. Most az oroszok az ukrajnai helyzettel kapcsolatban egyoldalú, felháborító kijelentésekkel vádolják az osztrák vezetést, és azt állítják, hogy a "látszólag semleges Ausztria élén álló” Nehammer kancellár oroszellenes retorikára ragadtatta magát. Lendvai Pál szerint a Kremlből érkező támadás annak a jele, hogy Ausztria helyes hangot ütött meg, amikor Karl Nehammer azt mondta: aki figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot, az a semlegességet is figyelmen kívül hagyja.
Az elemző úgy látja: egyre világosabb, milyen hallatlan jelentősége volt a leleplező Ibiza-videó következményeinek. Képzeljük csak el - írja -, hogy anélkül most még mindig az orosz propagandát folytató Karin Kneissl lenne Ausztriában a külügyminiszter, és Sebastian Kurz a kancellár, aki az olyan erős embereket csodálja, mint Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor.
A NATO-hoz tartozás nem jelent garanciát a demokráciára - vonja le a következtetést a szerző. Hiszen - teszi hozzá - a semleges Ausztriában, ellentétben Magyarországgal, működik a jogállam, és a média pozícióra tekintet nélkül leleplezi a hatalommal való visszaélést és a korrupciót, miközben Orbán Magyarországa a NATO- és EU-tagság ellenére az orosz diktatúra autoriter partnere.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.03.09., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János
