Nem szárnyal, nem vágtat már a Pegasus
3/08/2021 17:21
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Európai mérce szerint törvénytelen az, ahogyan a magyar titkosszolgálatok újságírókat, ellenzéki politikusokat hallgattak le, ám a magyar szabályoknak lehet, hogy megfelel.
Nemzetközi botránnyá vált a Pegasus-gate, kiderült ugyanis, hogy egy mobiltelefonra telepíthető kémszotverrel hallgattak le magyar ellenzéki politikusokat, újságírókat. (A Pegasus név a görög mitológiából származik, szárnyas lovat jelent, amelynek számos kalandja volt az istenek között.) A szoftvert az Orbán-kormány vásárolta meg. Ezt nem tagadják. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ebben nincs semmi különös, minden ország titkosszolgálata használ a Pegasushoz hasonló kémprogramokat, csak a gazdagabb államok maguk fejlesztenek ki ilyeneket, a szegényebben pedig megveszik. Ebben az esetben az izraeli NSO nevű kibercég termékéről van szó, amelyet kormányoknak értékesítenek, számos országnak adtak el ilyet. Nem mellesleg: Izraelben is nagy port kavart az ügy, elkezdtek azon gondolkodni, hogy eladhatja-e a cég a kémszoftvert olyan országoknak, amelyek azt esetleg törvénytelen célra használják fel. Az ügyféllistán van sajtóhírek szerint Azerbajdzsán, Bahrein, Kazahsztán, Mexikó, Marokkó, Ruanda, Szaúd-Arábia, India és az Egyesült Arab Emírségek is. De nem csak ezen gondolkodtak el. Az izraeli védelmi miniszter Franciaországban is magyarázkodni kényszerült, miután felmerült annak gyanúja, hogy Emmanuel Macron elnök is a potenciális célpontok között lehetett, Izraelben vizsgálócsoport alakult, amelynek tagjai a gyártó cégnél is megjelentek, ellenőriztek.
A magyar jogszabály nem európai
A magyar nemzetbiztonsági törvényt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint már öt évvel ezelőtt meg kellett volna változtatni. Az Orbán-kormány ezt azóta sem hajtja végre. Egyébként nem ez az egyetlen eset, amikor a magyar kormány nem hajlandó tudomásul venni egy teljesen egyértelmű európai döntést. De nem csak a kormány, hanem az Alkotmánybíróság sem. A testület előtt voltak panaszok törvénytelennek vélt lehallgatásokról, jóval a Pegasus-botrány előtt, egyebek között az Eötvös Károly Intézetben is találtak lehallgatóeszközöket, de az Ab nem lépett, illetve törvényesnek talált mindent. 2016-ban Lázár János miniszter teljesen természetesnek tartotta egyes civil szervezetek megfigyelését. A titkosszolgálati eszközök használatának szükségesnek és arányosnak kellene lennie, vagyis csak akkor lehetne ilyen eszközöket bevetni, ha másképp nem lehet beszerezni az információkat, és az egész eljárásnak nem lenne szabad alapvető emberi jogokat sértenie.
A magyar törvénnyel az az alapvető probléma, hogy a lehallgatást az igazságügyminiszter is engedélyezheti, nem csak egy erre hivatott bíró. Egyes információk szerint Varga Judit miniszter idén januártól április közepéig 500 ilyen engedélyt írt alá. Demeter Áron, az Amnesty International munkatársa elmondta az Éljen a jogával című műsorunkban, hogy a miniszternek nincs indoklási kötelezettsége, mi több, nem is ismerheti meg az eredményt, vagyis nem kötelező vele tudatni, hogy a lehallgatásnak volt-e értelme, hozott-e eredményt, vagy sem. A titkosszolgálatok tehát azt csinálhatnak, amit akarnak. Pintér Sándor belügyminiszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy még az is törvényt sért, aki az egész Pegasus-ügyről kérdést merészel feltenni. Továbbá az is érdekes, hogy a lehallgatott személyt még utólag sem kell tájékoztatni a tényről, legfeljebb akkor tudhatja meg, hogy őt lehallgatták, ha találtak valamit, és az alapján eljárást indítottak ellene. Pintér egyébként arra hivatkozott újságíróknak, hogy csak a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt hajlandó bármit is mondani. El is ment a testület ülésére. A fideszes tagok viszont bojkottálták az ülést, így határozatképtelen volt a bizottság, vagyis nem derült ki semmi. Ez a Fidesz taktikája, megbénítani az esetleg létező felügyelőszervezet munkáját.
Akkor ki tudhatja, hogy mit csinál a titkosszolgálat?
Ott van még az ombudsman, azaz a nép ügyvédje, és az adatvédelmi biztos, ők hivatalból, tehát benyújtott panasz híján is felléphetnének abban az esetben, ha jogellenes lehallgatás történik. Demeter Áron véleménye szerint ez a kontroll azonban intézményi szinten sem biztosít megfelelő ellenőrzést a kormány felett, arról nem is beszélve, hogy jelenleg kik, milyen kötődésű személyek töltik be a posztot. Valószínűleg más intézményekre lenne szükség. A nemzetközi szabályozásra is oda kellene figyelni az emberi jogok védelmében, úgymond „gyanús” kormányok kezébe nem lenne szabad ilyen kémszoftvereket adni. Mindenesetre a Pegasus-ügyben a magyar kormány felelőssége a legnagyobb a jogvédő szakember meglátása szerint.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay
2021.07.30. 14:30
Műsorvezető: Szente László
