Nincs szükség kis NATO-ra, vagy annak duplikációjára sem, különösen nem most
6/03/2022 14:35
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Interjú a volt német védelmi miniszterrel, Katarina Barley-vel, az Európai Parlament alelnökével.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta Orbán politikája csaknem 180 fokos fordulatot vett. Elfodult Putyintól, s úgy tűnik, egy véleményen van most az Európai Unióval is, már ami a háború megítélését illeti. Hogyan hat ez most a kormány ellen indított esetleges jogállami szankciókra, és az úgynevezett 7-es cikkelyre – kérdeztem a Budapesten tartózkodó Európai Parlamen alelnökét, Katarina Barleyt, volt német védelmi minisztert.
Az Európai Unió számára nemcsak az jelent problémát, hogy a magyar kormány Putyin elnökkel jó kapcsolatot ápolt, és hogy autokrata rendszerrel áll kapcsolatban. A problémát ő maga is jelenti, hogy autokráciát, mi több kleptokráciát épített ki. A korrupciós index az összes uniós ország közül Magyarországon a legmagasabb. Mindenki tudja, hogy a magyar adófizetők pénzének illetve az uniós támogatásoknak egy része Orbán családjának, vejének és barátjának, a gázszerelőnek a zsebébe megy. S amikor arról beszélünk, hogy megszüntetett független médiumokat, a tudomány és az oktatás terén intézményeket, akkor is azt látjuk, ezen a téren nincs semmilyen változás, tehát a magyar kormány ellen indítandó jogi eljárások indoka épp úgyanúgy fennáll, mint korábban.
Az Európai Bíróság döntése után már nincs akadálya, hogy a folyamatot elkezdje az Európai Bizottság. Milyen lehetséges forgatókönyvek léteznek, megvalósul valamelyik még a magyar választások előtt?
Tudvalevő, hogy már tavaly január óta érvényben van a jogállami mechanizmus, így annak alkalmazási lehetősége. Az Európai Parlament már akkor cselekvésre szólította fel a végrehajtó testületet, az Európai Bizottságot, de hiába. Vártak, vártak, de most már tényleg nem várhatnak tovább. Hogy a választások előtt történik-e valami, nem tudom megmondani. Ellenben az EB más módszerhez folyamodott, a Covid utáni felzárkózási alapot tartotta vissza a magyar kormánytól. A demokratikus normák megsértésének tehát máris súlyos pénzügyi következményei vannak. S nemcsak a magyar kormányra nézve, hanem sajnos a magyar állam egészére nézve is.
Amennyiben azzal számolunk, hogy az ellenzék megnyeri a választást, akkor hogyan tudja ezt a folyamatot visszafordítani, hogy megkapja a támogatásokat, elháruljon minden akadály? Feltételezve, hogy tartja magát a demokratikus normákhoz.
Valószínűleg sok ember nem tudja, még a magyarok közül sem, azt, hogy Orbán úgy bebetonozta a rendszerét, hogy még abban az esetben is kontroll alatt tudja tartani az országot, ha elveszti a választást. A kétharmados törvények miatt. Klánjának többsége szintén csak kétharmaddal lesz elmozdíthatk. Mindenesetre, ha az új kormány visszatér a demokratikus berendezkedéshez, a pénzek is eljutnak Brüsszelből.
Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem alkotmányjogásza szerint az átmeneti időszakban az uniós jogállami intézmények vehetik át – például az ügyészség – szerepet az antidemokratikus magyar intézméynektől.
Valóban ez egy nagy kihívás annak ismeretében, hogy örök érvényű kormányzásra rendezkedett be Orbán Viktor, mert az általa hozott törvények ezt tulajdonképpen lehetővé is teszik a számára. Nagyon úgy néz ki, hogy a magyar választóknak alig van más lehetőségük, mint megválasztani őt újra, hisz 700 módosítást hajtott végre csak a vaálsztási törvényen.
Ezzel most engem is meglepett.
Köztudott, hogy a korábbi választásoknál a szavazatok kevesebb mint 50%-ával kétharmadot tudott szerezni a Fidesz a parlamentben. Teljesen egyetértek azzal, hogy például az Európai Bíróság számos ügyben tud intézkedni, amellyel helyreállhat a demokrácia.
Több mint 130 ezer menekült érkezett Ukrajnából. Orbán mindenkit befogad. Óriási változás ez a korábbi menekültellenes politikához képest. Együttműködik önökkel? Egyeztetnek?
Azt látom, csodálatosak a magyar emberek. Jó szívvel fogadják a menekülteket Ukrajnából, és maximálisan segítenek nekik. Viszont azt is hallom, hogy a magyar-ukrán határ mentén a helyzet roppant kaotikus, látszik, hogy a Fidesz erre nem volt felkészülve. Putyin, Orbán jó barátja, úgy látszik, nem adott neki jó tippeket erre vonatkozóan. Mi mindekit segítünk, aki gondoskodik a menekültekről.
Orbán kért segítséget, támogatást önöktől?
Nem, pontosabban én még nem tudok róla. Azt tudom, hogy a lengyelek például közölték, semmilyen segítségre nincs szükségük, maguk kezelik a helyzetet. Azt gondolom, mind a pénzt és az egyéb segítséget is okos lenne elfogadni az Európai Uniótól.
Ami pedig a háború katonai aspektusát illeti. A NATO se nagyon tud mit tenni az adott, és roppant veszélyes helyzetben. Az Európai Unió is gyengének tűnik. Mint volt védelmi miniszter, hogy látja: szükség van európai uniós katonai rendszerre, tömbre?
Az egységes uniós védelmi rendszer kérdése roppant kényes kérdés, mert vannak nem NATO-tagok is, és minden ország más történelmi múlttal rendelkezve másképp áll ehhez a kérdéshez. Ebben nagy különbség van Franciaország és Németország álláspontja között. Az viszont nem kérdéses, hogy az orosz háború mindenkinek megváltoztatja a hozzáállását ehhez a régikeletű kérdéshez. Napirendre fog kerülni. De én azt vallom, hogy nincs szükség kis NATO-ra és annak a duplikációjára sem.
(Csernyánszky Judit riportját a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg)