Nőtt az alapkamat – tíz év óta először
23/06/2021 08:47
| Szerző: Klubrádió/ K.K.
Nehezen jön ki a világ gazdasága a pandémia okozta válságból. A dollár erősödik, a forint gyengül, a nyersanyagárak zuhannak, de nagyok a kilengések. Itthon is.
Elképesztő a bizonytalanság a világgazdaságban, ki így, ki úgy próbál meg kikapaszkodni a koronavírus világjárvány által okozott válságból, bár még a járványnak nincs vége. Ilyenkor a jegybankokra figyel minden gazdasági szereplő. Különösen érdekes most, ebben a teljesen szokatlan, ismeretlen válságban, hogy mit tesznek, amikor nulla, sőt negatív kamatokkal kell számolni. Nincs példa, nincs előkép. Az amerikai Federal Reserve System, ismert rövidítéssel FED józannak nevezhető döntést hozott. A jegybank szerepét betöltő intézmény jelezte, hogy az eddig alkalmazott laza, megengedő pénzügypolitika helyett szigorításra készül, nehogy elszabaduljon az infláció. Meg kell jegyeznünk, hogy a közelmúltban az egész világra a pénzköltés -néha felelőtlen pénzköltés- volt a jellemző, mindenhol megpróbálták a járvány ideje alatt is életben tartani a gazdaságot, hol okosan és hatékonyan, hol gyengébben, hol sunyi módon. Magyarországon például tovább gazdagodtak a NER-lovagok.
A FED bejelentése óta erősödött a dollár, gyengült az euró, a forintról nem is beszélve, és zuhantak a nyersanyagárak. Nyersanyagon most ne csak az olajat, a rezet és hasonlókat értsünk, hanem a kukoricát, a kávét, a narancslevet és sok minden mást, ami a világpiacon nagy mennyiségben cserél gazdát. Igaz, hogy a járvány előtt ezeknek az ára meredeken emelkedett, több tíz százalékkal, tehát volt honnan csökkenni a normálisnak, vagy szokásosnak nevezhető szintre. Persze nagy kérdés, hogy a válság után hogyan áll helyre a kereslet. A világ melyik része mikor, milyen gyorsan tér magához, mennyire sérült a gazdasága, milyen átalakulásokat kényszerített ki a pandémia az iparban. Mit hoz a kereslet-kínálati súrlódás?
A magyar helyzet
A jegybanki alapkamat 0.6 százalék. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hosszú idő óta nem nyúlt hozzá érdemben a kamathoz, miközben az infláció egész Európában nálunk a legmagasabb, 5 százalék feletti. Az MNB vezetői az elmúlt időszakban meglehetősen zavarosan kommunikáltak a piaccal –mondja Madár István, a Portfolio vezető elemzője-, ennek következtében hol gyengült, hol erősödött a forint. Egyszer 360 forintot kellett adni egy euróért, máskor 340-et. Márpedig a külföldi befektetők erre érzékenyek. Ami pedig az átlagembert érdekelheti így a nyaralási szezon elején: mikor vegyek eurót?
Matolcsy lépett, lehet, hogy vesztére
Tíz év után először emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács június 22-én, de –ahogy Matolcsy György jegybankelnök kijelentette- nem egyszeri döntésről van szó, hanem egy tendenciáról, vagyis kamatemelési ciklusba kezdtek. 0.6 százalék volt a kamat, ezt emelték 30 bázisponttal 0.9 százalékra. Látszólag pici változtatásról van szó, de nem így van. Stratégiaváltásról. Matolcsy gyakorlatilag szembe megy Orbánnal. Az MNB egyik alelnöke online sajtótájékoztatóján kifejtette: az inflációval mindenki rosszul jár, ezért azt meg kell fékezni. A jegybank megemelte inflációs előrejelzését 4 százalék fölé, laikus szemmel nézve: elismerte, hogy mi a valóság, leszakadt a hazug propagandáról.
Túlfűtött gazdaság
Mihályi Péter szerint a mostani kamatemelés egyértelművé teszi, hogy az elmúlt években folytatott banki stratégia hibás volt. Támogatott egy olyan gazdaságpolitikát, ami nem hoz eredményt. Túlfűtött a gazdaság, teljesen értelmetlenül. Elindult egy eszméletlen béremelés, miközben a nyugdíjak lemaradtak. Elszabadultak az árak – nyilván a béremelések következtében is-, meglódult az infláció. Az utóbbi egy-két eset aztán mindent elárul. A lélegeztetőgépek beszerzése, az oltási akciók kudarca mind-mind azt mutatja, hogy kudarcot vallott a kormány, amikor a helyén kellett volna lennie.
Kamatot fel
Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 0.6-ról 0.9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, tulajdonképpen megfelel az elemzői várakozásoknak. A piac azonban radikálisabb lépéseket várt volna el – jegyezte meg Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Esti gyors című műsorunkban felhívta a figyelmet arra, hogy érdekellentét van az MNB és a kormány, s a kormányt képviselő pénzügyminisztérium között. Választási év előtt a kormány abban érdekelt, hogy cukorkákat osztogasson, mint például a 25 év alattiak adómentessége, vagy a keresletet élénkítő gazdaságpolitika. Csakhogy közben a világon mindenütt emelkednek az árak a válság múltával. Vagyis az osztogatás nagyon-nagyon sok pénzbe kerül. A jegybanknak viszont tartania kell a stabilitást. Matolcsy György, az MNB elnöke, aki eddig unortodox gazdaságpolitikát hirdetett, meg a babapoksikon lévő foltokkal foglalkozott nagy nyilvánosság előtt, most teljesen visszatért az ortodox gazdasági felfogáshoz. Mi több, kibeszél a NER-ből, mint annak idején tette Simicska Lajos, és tudható, hogy neki mi lett a sorsa, amikor tengelyt akasztott az ő vezérével. Lehet, hogy a magyar jegybank tekintélyét szeretné fenntartani, mert tudja, hogy Magyarország pénzügyi kitettsége, sérülékenysége igen erős. Az egyensúly megtartására próbálhatja rávenni Orbán Viktort, az adósságcsökkentést szorgalmazza újabban.
A magyar miniszterelnök eddig is sajátosan kezelte, illetve próbálta kezelni a pandémia okozta válságot. A kormánypropaganda szerint egyedülálló módon, rendkívül sikeresen. Feltehetően a gazdaság talpra állításáról is rengeteg óriásplakátot láthatunk majd, amelyekről árad majd a boldogság. Európa óvatosabb. Török Zoltán úgy véli, hogy a meglehetősen nagy felelősséggel terhelt Európai Központi Bank egyelőre nem piszkálja a kamatot. Majd ha eljön az ideje, akkor emel.
Az aktuális műsorrészleteket a lejátszókra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila.
