„Nyilvánosság nélkül nincs demokrácia”
22/05/2021 20:57
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Az állami médiából gyakorlatilag a propaganda ömlik, ami hatásos akkor, ha valaki csak azt kapja. Az objektív információért viszont fizetni kell, ezt nem könnyű elfogadtatni.
Ha a sajtószabadság táplálja a demokráciát, akkor a világ éhezik, Magyarország pedig már éhen is halt – idézte Kocsi Ilona újságíró, a szakma egyik legismertebb művelője. Kifejtette, hogy látszólag van itt nyilvánosság, ám ha valaki komolyabb kérdést tesz fel, a hatalom közelében nincs válaszadó. Nem könnyű tehát az újságírók élete. Aki nem egy kormányhű orgánumnál dolgozik, annak anyagi nehézségei vannak, de nem csak ez a baj, hanem az is, hogy ez tényleg egy következmények nélküli ország. Nem számít, mit ír az ember. Egy tisztességesen elkészített oknyomozó, tényfeltáró riport után is a helyén marad, aki gazemberséget követett el, esetleg még feljebb is helyezik.
Igazi demokrácia nincs nyilvánosság nélkül. Az újságírót nem lenne szabad korlátozni, ha betartja a szakma szabályait. A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet évről-évre elkészíti rangsorát, amely a sajtószabadság mértékét mutatja. Magyarország most a 92. Előttünk áll például Lesotho, vagy Gambia. Az Orbán-kormány előtt, azaz 15 évvel ezelőtt még a 10. helyet foglalhattuk el.
Egészpályás letámadás
Létrehozták ugye 2018-ban a KESMA nevű szervezetet, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, amelybe majdnem 500 orgánum jelentkezett be „önként”. A név persze hangzatos, de nem mást takar, mint egy kormányzati médiamonstrumot. A célja nem más, mint a propaganda terjesztése, mert ha valaki sokszor látja, hallja, olvassa ugyanazt, akkor hajlamos elhinni. Központi információkat közölnek a vidéki lapok is, amelyeknek nemrég még komoly olvasótáboruk volt. De zuhant az olvasottság –emlékeztetett Kocsi Ilona-, mert nincsenek helyi hírek, a helyi politika is központilag vezérelt.
A tájékoztatás pénzbe kerül
A Tűréshatár című műsorban arról is szó volt, hogy vajon van-e közönségigény az objektív tájékoztatásra úgy, ha azért fizetni kell. Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy itt furcsán indult az online média. Nem az történt, hogy a nyomtatott újságok kezdtek elektronikus változatot is készíteni, hanem önálló internetes szerkesztőségek jöttek létre, például az Index. Ezek elkezdtek színvonalas tartalmat megjelentetni, de ingyen, nem kellett megvásárolni, mint egy újságot. Márpedig az objektív tartalomért valakinek fizetnie kell, vagy az olvasónak, vagy másnak. Amennyiben valaki más fizet, akkor annak az érdekei fognak érvényesülni és nem az olvasóé. Vannak már kísérletek, lásd HVG, vagy ÉS, de azért ez még gyerekcipőben jár.
A másik lehetőség az lenne a kormánytól független média életben tartására, ha a reklámpiac valóban úgy működne, mint egy piac. Az itt mérhető olvasottság, látogatottság ugyanis a független oldalon sokszor meghaladja egy-egy mesterségesen életben tartott kormányszócső népszerűségét. (És akkor a fogyasztótáborok közötti minőségkülönbségről még nem is beszéltünk.) Kocsi Ilona szerint vannak olyan vállalkozások, cégek, amelyek nem szoktak közbeszerzéseken indulni, nem függnek az állami támogatástól, ezek viselkedhetnének bátrabban, és hirdethetnének a független orgánumokban. Hargitai Miklós tapasztalata szerint ilyesmire nem sok esély van, néhány kisebb cég támogatta az újságíró-szövetséget, de kikötötték, nehogy véletlenül is kiderüljön, hogy „erre vetemedtek”. A nagyobb cégek pedig végképp tartózkodnak attól, hogy nem kormányzati médiában hirdessenek. Különösen igaz ez vidéken, a fideszes vezetésű településeken. Ott ez a "nem kormányhű" magatartás időnként egyet jelentene a cég halálával.
Orbán csak az erőből ért
Minden tapasztalat, minden felmérés, minden vizsgálat azt mutatja tehát, hogy Magyarországon borzasztó állapotban van a sajtószabadság. A MÚOSZ elnöke felidézte, hogy az Orbán-kormány legelső teendői között igyekezett elfoglalni a médiát. Még az alkotmánymódosítást és számos más, fontos intézkedést is megelőzött ennek a feladatnak a végrehajtása, annyira fontos prioritás. A kormány lenyomott, elnyomott helyzetben akarja tartani a médiát, a sajtót, és ebből nem is fog engedni mindaddig, amíg szembe nem találja magát egy olyan erővel, amely a sajátjával összemérhető. Hargitai Miklós véleménye szerint Magyarországon nincs olyan erő, amely képes lenne megállítani ezt a nyomulást, szembe tudna szállni a kormányzati akarattal, túlsúllyal. Az újságíró szakmában biztosan nincs. Talán az Európai Uniónak lenne erre ereje, ezért a szövetség minden komolyabb ügyet igyekszik kivinni az európai színtérre, a külföldi érdek-képviseletekhez, az EU vezető szerveihez. Kocsi Ilona ezzel szemben azt a véleményét fejtette ki, hogy nem Magyarországon kívülről kellene várni a megoldást, itthon kellene még keresgélni. Az EU intézményei ugyanis túl lassúak, későn születnek meg döntések. Olyan későn, hogy ezt a hazai szakma valószínűleg nem tudja kivárni jelen állapotában.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2021. 05. 17. 19:00
Műsorvezető: Szunyogh Szabolcs
