Nyomás alá helyezték Orbánt, de még szoríthat a csavarokon
22/12/2020 08:16
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Sokat foglalkozik a német sajtó a magyar ellenzéki pártok széleskörű választási megállapodásával. A Der Spiegel és a Frankfurter Allgemeine Zeitung is beszámol arról, hogy a legújabb közvélemény-kutatásokban már vezet a hat ellenzéki párt a Fidesszel szemben. Előbbi arról ír, hogy Orbán Viktor fokozott nyomás alá került a koronavírus-járvány és a Szájer-botrány miatt. A Süddeutsche Zeitung véleménycikkének szerzője kiválónak tartja, hogy a Fidesszel szemben álló pártok már nem hagyják, hogy megosszák és gyengítsék őket. Felhívja a figyelmet ugyanakkor arra is: a választásig Orbán még tovább szoríthat a demokrácia csavarján. Kárpáti János lapszemléje.
2020. december 22.
Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.12.22.)
05:23
00:00
Német lapok az ellenzék választási együttműködéséről
A balliberális irányzatú Der Spiegel német hírmagazin és a tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung egyaránt beszámol olvasóinak – mégpedig igen hasonló szóhasználattal – arról, hogy hat magyar ellenzéki párt széleskörű választási összefogásban állapodott meg a – frankfurti lap minősítése szerint – nemzeti konzervatív Fidesz legyőzése érdekében. A Der Spiegel kiemeli azt is, hogy a magyar ellenzék eddig meglehetősen széttöredezettnek mutatkozott. Azt, hogy az összefogás javítja a nyerési esélyeket, alátámasztják a legutóbbi közvélemény-kutatási felmérések – áll mindkét tudósításban, amelyek utalnak a Medián múlt heti adataira, miszerint ha most tartanák a választásokat, akkor az ellenzéki szövetség a voksok 41 százalékára számíthatna, míg a Fidesz csak 39-re. A frankfurti lap a DK-t baloldali liberális, az MSZP-t szociáldemokrata, a Momentumot liberális, a Jobbikot jobboldali, az LMP-t ökopártként, a Párbeszédet pedig baloldali zöldpártként jellemzi. Mindkét német sajtóbeszámoló kitér arra, hogy az önkényuralminak és korruptnak tartott Orbán-rendszer leváltásával a harminc évvel ezelőtti demokratikus fordulat ígéreteit – a szabadságot és a jólétet – akarják megvalósítani.
A hamburgi Der Spiegel két tényezőre vezeti vissza, hogy Orbán Viktor fokozott nyomás alá került: szerinte az okok egyik csoportja magában a koronavírus-járványban keresendő, a másik kiváltó ok pedig az lehet, hogy Orbán bizalmasát, Szájer Józsefet rajtakapták, amint a járványügyi szabályokat sértő módon megtartott szexpartin vett részt.
A liberális müncheni Süddeutsche Zeitung kommentárban foglalkozik a magyar ellenzéki pártok összefogásával. A szerző, Cathrin Kahlweit kiváló hírnek tartja, hogy a Fidesszel szemben álló pártok már nem hagyják, hogy megosszák és gyengítsék őket. A véleménycikk emlékeztet arra, hogy ez a fajta összefogás egyszer, mégpedig tavaly ősszel már bejött, amikor az önkormányzati választásokon több polgármesteri posztot sikerült elvenni az addig legyőzhetetlennek látszó Fidesztől. Ugyanezt kísérlik most meg nagyban, a 2022-es országgyűlési választáson.
A bajor lap szerzője nagyratörőnek tartja a projektet, amely arról szól, hogy legalább egy időre félretegyék a nagy ideológiai különbségeket az „egészen baloldaltól” az „egészen jobboldalig” terjedő spektrumban. A pártvezetőknek háttérbe kell szorítaniuk személyes hiúságukat. A Süddeutsche Zeitung szerint ez az új szövetségkötés jelenti az egyetlen lehetőséget, ha az ellenzék meg akarja állni a helyét Orbánnal szemben, aki egyébként – véli a kommentátor – taktikai hibát követett el, amikor saját maga adta meg a végső lökést az ellenzéki összefogáshoz, az eredetileg a kisebb pártok gyengítését célzó választásitörvény-módosítással. A választásig persze még sok minden történhet, a szövetség széteshet, illetve Orbán tovább szoríthat a demokrácia csavarján – figyelmeztet a lap.
Még egyszer a német-lengyel-magyar alkuról
Maradjunk még a Frankfurter Allgemeine Zeitungnál. A lap újabb vendégkommentárban tér vissza a korábbi hetek sokat tárgyalt témájára, arra, hogy a december 10-edikei EU-csúcson a jogállamisági mechanizmus ügyében született megállapodással elhárult a lengyel és a magyar uniós költségvetési vétó veszélye. A szerző, Wieland Schinnenburg, a Bundestag szabad demokrata pártállású – vagyis ellenzéki, jobboldali liberális -képviselője, aki csalódottságának ad hangot az alku miatt. Szerinte a lengyel és a magyar zsarolási kísérlet sikerrel járt, az egyes tagállami kormányzatok közös testülete, a Tanács addig akarja halogatni a mechanizmus alkalmazását, amíg az teljesen hatástalanná válik. Az FDP-képviselő azzal érvel, hogy ma még nem lehet megmondani, mikor lesz alkalmazható ez a mechanizmus: előbb ítéletet kell hoznia az Európai Bíróságnak Varsó és Budapest ellenvetései ügyében, és annak az ítéletnek az alapján kezdheti majd kidolgozni az Európai Bizottság a mechanizmus alkalmazásának az irányelveit. Schinnenburg úgy véli, ez derűlátó becslés szerint akkor is csak 2022 elejére várható, ha a Bíróság sürgősséggel tárgyalja az ügyet. Márpedig, ha addigra már átutaltak uniós pénzeket a tagállamoknak, azokat aligha lesz mód visszakövetelni, hiába akarják alkalmazni a mechanizmust 2021. január elsején kezdődő hatállyal. A tagállamok, látva az eljárás menetét, gyorsan „biztonságba helyezhetik” a pénzt. A német törvényhozási képviselő ugyanakkor felveti azt a jogi problémát, hogy a Tanács által a csúcstalálkozón megfogalmazott úgynevezett következtetések miként írhatják elő, hogy a lengyel, illetve magyar perindítás felfüggesztő hatályú, miközben ez ellentmond az uniós alapszerződéseknek. Az Európai Bizottságnak, amely az alapszerződés értelmében az uniós jog őre, most meg kell mutatnia, hogy a tagállami kormányzatokat nem ráncigálhatják ide-oda – szögezi le Wieland Schinnenburg.
Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Koszticsák Szilárd
2020.12.22. 07.00
