Nyugaton is hatna Orbán politikája?
26/06/2019 07:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Soros György alapítványa az eddiginél nagyobb figyelmet fordít Nyugat-Európára, de nem feledkezik meg például Magyarországról sem. Az utca erejét nem könnyű parlamenti erővé változtatni. Nemzetközi lapszemle.
Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa, amely leginkább arról vált ismertté, hogy civiljogi aktivista tevékenységet finanszíroz Kelet-Európában és a fejlődő világban, most egyre több figyelmet fordít a jómódú Nyugat-Európára, hogy választ adjon a szélsőjobb ottani térnyerésére – írja a Reuters hírügynökség, amelynek a cikkét átvette egyebek közt a New York Times is.
Az új irány egyik példája, hogy Dél-Franciaországban Soros alapítványa átvállalta azoknak a helyi migránsjogi és diszkriminációellenes csoportoknak a finanszírozását, amelyek elestek eddigi forrásaiktól, miután Marine Le Pen Nemzeti Tömörüléssé átkeresztelt Nemzeti Frontja hatalomra jutott számos településen. Hasonló lépéseket terveznek Németországban, amelynek keleti részében az ősszel várhatóan nyereségeket könyvelhet majd el a tartományi választásokon az Alternatíva Németországnak elnevezésű bevándorlásellenes párt – tájékoztatta a Reuterst Selmin Caliskan, az alapítvány új berlini irodájában. Szintén támogatást kívánnak nyújtani a közösségi szellemet ápoló szervezeteknek, Észak-Anglia olyan elszegényedett részeiben, ahol nagy arányban szavaztak a Brexitre.
Kelet-Európát sem felejtik el
Mindebben – írja a Reuters – az az aggodalom tükröződik, hogy Nyugat-Európa is megadhatja magát az olyan nacionalista, erőskezű vezetők vonzerejének, mint például Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Goran Buldioski berlini irodavezető a Budapestről Berlinbe történt átköltözés előtti hónapokat felidézve kitért arra, hogy a magyar fővárosban munkába menet Soros-ellenes plakáterdő szegélyezte az útját. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az alapítvány nyugat-európai tevékenységének a megnövekedett volta nem jelenti a világ más tájain a passzivitásba vonulást, nem jár azzal, hogy Kelet-Európáról Nyugat-Európára átterelődik a figyelem.
Az utca erejét nem könnyű parlamenti erővé alakítani
A Washington Post terjedelmes írást közöl az Andrej Babis elleni tiltakozó megmozdulásokról, annak a fejleménynek a hátteréről és távlatairól, hogy a múlt vasárnap Prágában a szervezők becslése szerint több mint 250 ezren követelték a cseh kormányfő lemondását, ami a legnagyobb létszámú tüntetés volt az 1989-es bársonyos forradalom óta.
A cikket két cseh szerző közösen írta: Milada Anna Vachudova a Chapel Hill-i, észak-carolinai egyetem politológusa, Jan Rovny pedig tanársegéd a híres párizsi Sciences Po politikatudományi egyetemen.
A cikk kiemeli, hogy a tiltakozók szerint Babis felforgatja az igazságszolgáltatás függetlenségét az olyan igazságügyi miniszter kinevezésével, aki aligha fog ellene fellépni az uniós támogatásokkal kapcsolatos állítólagos csalás ügyében.
Az Egymillió Pillanat a Demokráciáért elnevezésű civil mozgalomról szólva a szerzők azt hangsúlyozzák: az utca erejét nem könnyű parlamenti erővé alakítani. A mozgalom pártmentes jellege segít abban, hogy nagy számú tiltakozót mozgósítsanak, de ugyanez a gyengeség jelének is bizonyulhat. Ahhoz, hgy a tiltakozók hatalomra segítsenek egy érdemlegesen új kormányt, ahhoz meg kell újulniuk és erősödniük az ellenzéki pártoknak. Ezek a pártok ma széttöredezettek, és lejáratták magukat. Ugyanakkor ha azt választják a civilek, hogy nem fognak össze ezekkel a pártokkal, akkor valószínűtlen, hogy tartós politikai változást lehessen elérni, függetlenül attól, hányan mennek ki az utcára – áll a Washington Post írásában.
Mégsem olyan éltanuló Csehország?
A szerzőpáros szerint a Cseh Köztársaság 1989 után egyre inkább olyan hírnévre tett szert nyugaton, hogy liberális és progresszív politika jellemzi, hogy egyfajta Berkeley – híres liberális kaliforniai egyetem – a posztkommunista Európán belül. Alaposabb elemzés nyomán azonban kiderül, hogy ezt a hírnevet érdemtelenül szerezte. Az öt ellenzéki párt közül csak egyről – a gyenge szervezettségű Kalózpártról – mondható el, hogy minden tekintetben erősen kozmopolita és társadalmi értelemben liberális álláspontot foglal el. Az egymással civakodó, ellentétes elképzeléseket valló ellenzéki pártok közül külön kitér az írás bíráló éllel a Polgári Demokratikus Pártra, az ODS-re, amely a Václav Havel által életre hívott Polgári Fórumból jött létre Václav Klaus vezetésével, és amely párt hosszú ideje EU-ellenesnek számít, többsebességes uniót szorgalmaz, és abban a Cseh Köztársaságot a lassú sávban kívánja látni.
A lapszemlét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki sajtóiroda, Szecsődi Balázs.
2019. 06. 26. 06:00
Szerző: Kárpáti János
