Oktatásügyi tüntetések: "Vagy sokkal több ember kijön, vagy nem lesz semmi"

A státusztörvény bevezetésével a közalkalmazotti jogviszony helyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni a pedagógusok számára. Ezzel a többi között jelentősen változnának a pedagógusok munkaidejére, terheltségére vonatkozó szabályok: napi munkaidejük a 8 helyett akár 12 óra is lehet majd, a heti munkaidő mértéke pedig a 48 órát is elérheti a törvény szerint.

A tanárok által bosszútörvénynek is nevezett javaslat fizetésük csökkentésével büntethetné azokat a pedagógusokat, akik kritikát fogalmaznak meg a közoktatással kapcsolatban, valamint a felmondási időt 6 hónapban határozná meg. Ezért múlt hétfőre a pedagógus szakszervezetek sztrájknapot hirdettek, amit délutántól tüntetés követett diákok, szülők, tanárok és az ügyet támogatók részvételével. A körülbelül ezer fős, nagyrészt diákokból álló tömeg a Kálvin térről a Belügyminisztérium épülete elé vonult, menet közben a tüntetőkkel beszélgettünk.

Diákok eléggé kiakasztónak nevezték, hogy ilyeneket akarnak bevezetni a tanárokkal szemben; egy demonstráló elmondta, hogy az ő osztályfőnöke már teljesen kikészült lelkileg attól, hogy belenézhetnek a gépébe vagy áthelyezhetik az országban bárhova. Velük szokta megbeszélni és így megismerik az ő nézőpontját. Úgy látják, hogy sokkal több embernek kellene kiállnia az ügy mellett, hogy meghátráljon a kormány, amely eddig csak szigorított. Szerinte sokan félelemből vagy anyagi okból nem csatlakoznak. Nagy problémának tartják, hogy sok tanár hiányzik és azt is, hogy az országban rengetegen nem is tudnak az egész helyzetről.

A pedagógusokat támogató szülők saját kezdeményezése az úgynevezett zebraszerda nevű országos figyelemfelkeltő demonstráció-sorozat. Az egyik szervező mondta el, miért tartja fontosnak a tiltakozás ezen formáját.

A Ferenciek terén 7:40 és 8:05 között ez már a tizenhatodik alkalom volt, továbbra is várják szeretettel a diákokat, szülőket, nagyszülőket, tanárokat és minden támogatót – mondta. Előfordult, hogy 80-90-en is voltak egy szerda reggel. Amíg lehet, folytatják, mert nem értenek egyet a státusztörvénnyel, amely szerintük a tanárok véleményszabadságát korlátozza. Ha ez így megy tovább, lezüllesztik az egész oktatást – fogalmazott a háromgyerekes anyuka. Akinek kilencedikes gyereke is vesztett el tanárt, akit kirúgtak a polgári engedetlenség miatt. Szerinte nem szabad haragudni azokra, akik nem tehetik meg, hogy kiálljanak.

A Belügyminisztériumhoz érve az épület előtti színpadon pedagógusok és diákok mondtak beszédeket, majd a demonstráció hivatalos lezárása után a tömeg egy része a Miniszterelnökséghez, a Budai Várban lévő Karmelita kolostorhoz vonult, ahol független és ellenzéki képviselők már negyedik alkalommal próbálták meg elbontani az épület előtti kordonokat.

Amikor a tömeg hirtelen, egyszerre megindult a kordon felé, tüntetők, képviselők és rendőrök feszültek egymásnak. Néhány méterrel sikerült arrébb tolniuk az egyik kordont, a rendőrök könnygázt is bevetettek, hogy távol tartsák a tiltakozókat. A gáz a területen lévő összes embert – köztük több gyereket is – elért, legalább egy diákot a helyszínen lévő mentők láttak el.

Ami a könnygáz használatát illeti, Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője szerint a rendőrség hétfőn este előzetes figyelmeztetés nélkül, aránytalanul és indokolatlanul vetett be könnygázt békés tüntetők ellen, a rendőrség szerint viszont csak a be nem jelentett gyűlés agresszív módon fellépő résztvevőivel szemben alkalmaztak vegyi eszközt. A hatóság a demonstráció szervezőjével szemben gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés miatt indított eljárást.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke másnap rádiónknak azt mondta, egyre több pedagógus áll bele a sztrájkba, és a kormánnyal folytatott egyeztetés is hozott részeredményeket, igaz, a státusztörvény még így is elfogadhatatlan körülményeket jelentene az oktatásban dolgozóknak.

Közölte, azt elengedte a kormány, hogy az oktatásban dolgozók magántulajdonában lévő elektronikus eszközökbe betekintsenek, már "csak" a munkáltató által biztosított eszközökről van szó, ha így fogadják el a státusztörvényt. Elmondta ezt is, hogy többen sztrájkoltak, mint egy hónappal ezelőtt, körülbelül minden nyolcadik intézményben volt valamilyen sztrájk.

Csütörtökön ellenzéki pártok bejelentették, hogy közösen támadják meg az Alkotmánybíróságon a státusztörvényt, és a tiltakozás is folytatódik: szerdára újabb tüntetést szervezett az Egységes Diákfront és a Pedagógus Egység. A menet a Szent István Bazilika elől indul majd május 3-án, 16 órakor.

A riportot a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.