Ömlenek ránk online a politikai hirdetések, az EU-s szabályozás nem segít a magyar helyzeten

A választások előtt a közösségi médiában és általában a neten is úgy érezhetjük, folyamatosan ömlenek ránk a politikai reklámok. A költésekre a Google és a Facebookot és Instagramot tulajdonló Meta esetében van rálátásunk, a hvg360 minapi összesítése szerint az elmúlt 90 napban összesen több mint két millliárd forint ment el arra, hogy politikai üzenetek jussanak el hozzánk a két techóriás felületein.

Egyensúlytalan helyzet, bődületes kormánypárti költés

Az egyes szereplők költéseinek összehasonlításakor persze figyelembe kell venni, hogy a hirdetések feladói nem feltétlen a pártok, hanem hozzájuk köthető civil szervezetek, médiumok, influenszerek.

Kérdés, hogy a Fidesz esetén hová lehet számolni a KESMA médiumainak idei 600 milliós költését. Ha ezeket nem számítjuk és csak a pártot, a Megafont és a CÖF-öt tekintjük egy blokknak úgy is 1,7 milliárd forintnyi hirdetés jön ki a két cég felületein. Ehhez képest a teljes ellenzék cakkpakk 330 milliót. Egészen döbbenetes különbségek vannak a politikai oldalak erőforrásai között, elképesztő az egyensúlytalanság – mondta Polyák Gábor médiajogász a Reggeli gyorsban. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint az 1,7 milliárd bődületes szám és nem is igazán megfogható az emberek számára, talán épp ezért nem okoz ez nagyobb fennakadást a nyilvánosságban.

2010 óta felépült egy olyan a Fidesz totális irányítása alatt álló médiarendszer, amely mindenkor illeszkedik az aktuális környezethez, amikor a közösségi média fontos terepévé vált a politikai hirdetéseknek, akkor onnantól arra is kiterjedt – magyarázta a Mérték vezetője. Ez a rendszer nagyon sok embert elér és arra is alkalmas, hogy amikor egy potenciális ellenfél megjelenik azonnal leszedje a nehéztüzérség – ami sokakat eltántoríthat attól, hogy belépjenek a közéletbe – mondta Polyák.     

Persze azért a kampányban az ellenzéki szereplők is igyekeznek a közösségi médiában terjesztett üzeneteiket pénzzel is megtolni, ebből a mintából a Tisza párt lóg ki. Magyar Péter és pártja nulla forintot költött a közösségi médiában, az a lendület, amit február óta gyűjt mégis jó eséllyel elég lesz arra, hogy a második politikai erőként fusson be a választáson – hívta fel a figyelmet Polyák, hozzátéve, hogy Magyar esete abból a szempontból is egyedi és meglepő, hogy a fent említett nehéztüzérség lejáratókampánya nem terítette le.

Mi a helyzet a szabályozással?

Az országgyűlési választásoknál azt szoktuk meg, hogy papíron szigorú szabályoknak kell megfelelnie a pártoknak, a mostani kampányra viszont ezek nem vonatkoznak, bevallottan korlát nélkül lehet költekezni – magyarázta a szakértő. A választási eljárásról szóló törvényben ráadásul a közösségi média nincs is felsorolva a hirdetési felületek között – korábban erre hivatkozva az Állami Számvevőszék úgy döntött, hogy a facebookos költéseket nem vizsgálja külön, csak a teljes kampányköltségvetésbe számolja be. 

Az Európai Uniónak viszont mostmár van egy kapcsolódó jogszabálya – amit ebben a kampányban még nem kell alkalmazni. Ez azt tiltja, hogy a közösségi médiában politikai hirdetéseket célzottan – vagyis egyes, a megrendelő által kijelölt társadalmi csoportoknak – tegyenek közzé. A Fidesz szempontjából ez pont mindegy lesz – mondta Polyák. Ha néhány hónap alatt elkölthetek több milliárd forintot, akkor éppen az a jó, ha nagyon sok embert érek el, akár olyanokat is, akik soha nem szavaznának rám – ezzel is elvéve a teret másoktól. A kis pártoknak viszont óriási csapás lesz ez a szabályozás, hiszen miért pazarolnák a pénzüket a Fidesz szavazókra, mikor őket biztosan nem így fogják meggyőzni – magyarázta a Mérték vezetője, hozzátéve, hogy ez a szabályozás egy kulturált, nyugati megoldás, csak a magyar helyzetre éppen nem illeszkedik jól.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. A politikai szereplők online költéseit a Political Capital munkatársai a Lakmusz tényellenőrző portállal és a Mérték Médiaelemzőműhellyel közös projektük keretében monitorozzák, május végi elemzésüket itt találják.