Orbán Balázs doktorija: várható-e tárgyilagos ítélkezés az ELTE-től, ha a fejük fölött lebeg az alapítványosítás?

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának doktorija sok vitát váltott ki, Rácz András Oroszország-szakértő, aki több doktori iskolában tanított, például azt mondta, „szokatlan mértékű adminisztratív jóindulat” kell ahhoz, hogy valaki tizenkét évvel az abszolutóriuma megszerzése után disszertációt védhessen.

Orosz Ferenc biokémikus, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnökségi tagja az Esti gyorsban elmondta: ők a volt akadémiai intézethálózat kutatóival, problémáival foglalkoznak, ez pedig egyetemi ügy, ezért nincs egységes álláspontjuk róla, természetesen véleményük van, de az személyenként eltérhet. Szigorúan a saját véleményét mondja – közölte. Két kifogás vetődött fel, az egyik a formai, eljárásjogi, hogy mennyire régen szerezte meg az abszolutóriumot és mennyi, illetve milyen színvonalú publikációi vannak. Amikor az ELTE doktori tanácsa ezt az ügyet tárgyalta, voltak ellenszavazatok, nem egységesen engedték tovább, tehát előfordulhat, hogy voltak szakmai ellenérvek is, de a szakmai feltételek szigorúan az egyetemre tartoznak. Más kérdés – fogalmazott –, hogy elvárható-e tárgyilagos ítélkezés egy olyan doktori bizottságtól, amelynek a feje fölött Damoklész kardjaként lebeg az, hogy őket is alapítványosítják, addig meg „kiéheztetik”, tehát ha esetleg elkaszálnák, azzal rossz pontot szereznének. Az ELTE hivatalos állásfoglalása az, és ezzel Orosz Ferenc is egyetért, hogy objektíven kell megítélni ezt a disszertációt, szerinte bizakodónak kell lenni.

A másik kifogás, a dolog etikai, politikai része sokkal bonyolultabb. Igaza lehet annak, aki Majtényi Lászlót hozta fel példának, aki a nagydoktori védésénél szakította meg a folyamatot, mondván, hogy amíg ő olyan pozícióban van, amely befolyásolhatja akár az akadémia működését, addig szünetelteti az eljárást. Orbán Balázs is dönthetett volna így, de nem tette, „ez a két ember közötti különbséget is jelzi”. De ha valaki így döntött, akkor a jog és a tudomány szabadsága alapján szabad utat kell engedni ennek a védésnek – mondta Orosz Ferenc.

Műsorvezetőnk hozzátette, hogy a lényeg úgyis kiderül, mert minden doktori védés nyilvános, nem kell ahhoz az egyetem polgárának lenni, hogy valaki meghallgathassa.

Az interjút a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.