Orbán ingoványos talajon

Ritkán áll szóba a nem baráti sajtóval Orbán Viktor, január 9-én viszont kivételesen megtette. Na, persze a Kormányinfón Kovács Zoltán figyelt arra, hogy visszakérdezésre alig legyen lehetőség, így a miniszterelnök jobbára zavartalanul tehetett kijelentéseket. Például a gyöngyöspatai általános iskolásoknak a Debreceni Ítélőtábla által megítélt majdnem 100 millió forintos kártérítésről fogalmazott elég sarkosan.

Úgy fogalmazott: ő ugyan nem gyöngyöspatai, de ha az lenne, csak megkérdezné, hogy van az, hogy valakik nagy pénzekhez jutnak munkavégzés nélkül.

Majd az államot a fogvatartási körülményeik miatt perelő elítélteknek járó kártérítésről is azt mondta, hogy az ügy sértheti az emberek igazságérzetét.

A miniszterelnök ebben a kérdésben még az előzőnél is tovább ment. Kijelentette, hogy kész szembemenni az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletével, és utasítja az igazságügyi minisztert, hogy egyáltalán ne fizessenek ki kártérítést.

Orbán Viktor tehát nyíltan kritizált bírósági ítéleteket. Ezzel jogállami szempontból mindenképpen ingoványos talajra lépett – Fleck Zoltán jogszociológus ennél erősebb szót használt.

A szegregáció miatt megítélt kártérítésről alkotott miniszterelnöki véleménnyel pedig nem is csak jogi szempontból van probléma.

Persze egy jogállamban nem lehet megtiltani, hogy a politikusok kritikával éljenek az igazságszolgáltatás felé. Csak éppen türtőztethetnék magukat.

És nem csak a kormánypártiak – ezzel Márki-Zay Péter minapi bírólistázós felvetését elnézve az ellenzéknél is vannak problémák.

Orbán Viktor nyílt kritikája a bíróságokkal szemben akár azt is előrevetítheti, hogy a magyar kormány a lengyel példát követve lassan elkezd dolgozni a bíróságok függetlenségének szűkítésén. Wojciech Maziarski, a legnagyobb példányszámú lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza publicisztikai rovatának vezetője a Klubrádiónak azt mondta: a PiS már régen nem csak verbális támadásokban utazik.

Bár az is igaz, hogy a lengyel minta követése nem lenne teljesen újszerű. Az újságírót hallgatva egyértelmű, hogy van lépés, amit már a magyar kormány is kipipált az igazságszolgáltatással kapcsolatban.

De vissza Magyarországra. A nem megfelelő fogvatartási körülmények miatt megítélt kártérítések ki nem fizetése nem lesz annyira egyszerű a Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András szerint, aki erről a csütörtöki Reggeli gyorsban beszélt.

Fleck Zoltán pedig azt mondta: elvileg nincs lehetőség az államnak kibújnia a kártérítés kifizetése alól, de gyakorlat mást mutat. És ezzel újra sikerül érdekes társaságba keveredni.

Változást hozhat a magyar és a lengyel kormány hozzáállásában is az Európai Parlament január 16-ig szavazása. Csütörtökön 448 igen, mindössze 178 nem ellenében az EP elfogadta a hetes cikkely szerinti eljárás alapján megfogalmazott állásfoglalást, ezzel pedig felszólította a Tanácsot a további cselekvésre – a döntést Strasbourgban több képviselő állva tapsolva fogadta.

A Gazeta Wyborcza munkatársa azonban nem bízik benne, hogy Jarosław Kaczynskiék ezután visszafognák magukat.

Fleck Zoltán szerint a tapasztalat azt mutatja: a verbális támadásokat Magyarországon is könnyen követhetik tettek. Sőt közelmúltbeli példák azt mutatják, hogy a Kormányinfón elhangzott kijelentések nem légből kapottak voltak.

Közben a Magyarországi Roma Parlament elnöke, Horváth Aladár pénteken sajtótájékoztatón jelentette be: szervezetük becsületsértés és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett Orbán Viktor ellen. A gyöngyöspatai üggyel kapcsolatban további hír, hogy az önkormányzatnak és a hatvani tankerületnek január 17-éig kellett volna kifizetnie a 99 millió forintos kártérítést. Ez nem történt meg, és aznap reggel, szokásos Kossuth rádiós szereplésekor Orbán Viktor ki is jelentette: mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk.

Galavits Patrik riportja a 2020. január 18-i Hetes Stúdióban hangzott el.