A szakértő nem vár európai áttörést a jogállamiság védelmében

A frakciókat nagyon megosztotta a végül mindössze kilenc szavazattal bizalmat kapó Ursula von der Leyen, ezért is kértek titkos szavazást. Bartha Dániel, az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány igazgatója szerint ez főleg azért volt, mert a német zöldpártiak és szocdemek közül többen támogatták a CDU-s minisztert, és így tehették meg a legkisebb politikai költséggel.

Bartha Dániel egyébként nem gondolja, hogy a szűk többség súlyos legitimációs kérdéseket vet fel, említette, hogy a zöldek jelezték: nem támogatják von der Leyent a szavazáson, de az általa vezetett bizottságot igen, és sok szempontból meggyőzte őket a programja. Ráadásul több szocialista is elmondta, hogy nem a személye miatt nem szavaz rá, hanem azért, mert az Európa Tanács figyelmen kívül hagyta a csúcsjelölti rendszert.

Megvan tehát az elnök, de bizottság összetétele még nem látszik, komoly vitákra számíthatunk, és nem valószínű, hogy minden biztost elfogadnak, különös tekintettel a magyar és a lengyel jelöltre. Aztán el kell fogadni a költségvetést, ami garantáltan újabb nagy vitákat hoz majd. Egyébként közép-európai tisztségviselőt nem választottak csúcspozícióba; a régió képviselői sejtették, hogy egy bizottsági alelnöki funkciót akarnak.

Ursula von der Leyen megígérte a klímasemlességet mintegy 2050-re vagy '55-re, a nemek közötti egyenlőség elősegítését, a menekültügyi rendszer reformját és a jogállamiság védelmét. Bartha Dániel jelezte: kérdés, mennyire tudja ezeket betartani, van ugyan egy általános akarat az EU-ban az új bizottsági elnök céljaival egyezően, de biztosan kompromisszumokat kell kötnie. A szakértő nincs meggyőződve arról, hogy a jogállamiság kérdésében rövid távon áttörést láthatunk, és a klímacélokat már a közép-európai országok (köztük Magyarország) miatt puhítani kellett.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.