Orbán most vette észre, hogy valós a veszély

Örüljünk az orvosi bérek magyarországi emelésének, mert a hazai egészségügy nemzetközi összehasonlításban is rendre hátrányos helyzetben volt a kormányzati döntésekkor. Tudni kell azonban, hogy a pozitív fejlemények mellett még mivel jár az Orbán Viktor miniszterelnök által szombaton bejelentett intézkedés. Ezzel a kérdéssel tovább kell foglalkozni, nem lehet kiemelni csak egy orvoscsoportot, rendszerben kell gondolkodni – mondta Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász.

Az orvosi bérek beígért duplázása az eddig ismertté vált tervek szerint mindenképpen belső feszültségeket fog okozni az egészségügyi szakmában. Ennek egyik oka, hogy az orvosok egy része közalkalmazott, a másik fele vállalkozó. Utóbbiak jellemzően a háziorvosok, mintegy ötezer ember, akik a hozzájuk bejelentkezett páciensek után adott összeget kapnak az államtól, amiből vállalkozóként kell kigazdálkodniuk kiadásaik fedezetét, mint az asszisztens bére vagy a villanyszámla – és azt is ők döntik el, mennyi fizetést adnak maguknak. Abból a pénzből azonban, amit jelenleg kapnak, a közalkalmazott orvosok megemelt bérének megfelelő fizetés nem gazdálkodható ki. Tehát a háziorvosokkal valamit kezdeni kell, vagyis valószínű, meg kell emelni a nekik járó pénzt.

És akkor még csak az orvosokról volt szó

Csak az a béremelés, amit az önkormányzati, illetve állami tulajdonú kórházak és szakrendelők orvosai kapnak majd, évente mintegy 200-250 milliárd forintos plusz kiadást jelent az állami költségvetésben, amely eddig értelemszerűen nem tartalmazta ezt a tételt. Ha a háziorvosok is bekerülnek a körbe, akkor további 60-80 milliárdos plusszal kell kalkulálni, és ekkor még nem volt szó az egészségügy más dolgozóiról, műtősökről, ápolókról, mentősökről, gyógytornászokról. akiknek a jelen állás szerint szintén nem duplázódna a fizetése, miközben az ő bérüket is emelni kellene. Így az egészségügyi bérek rendezése, mindennel együtt, már nagyjából 800 milliárdos éves plusz kiadással járna az államnak.

A miniszterelnök október 3-án a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy a kormány efogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által előterjesztett, soha korábban nem látott méretű béremelést tartalmazó javaslatot, és a hálapénz kivezetéséről is megállapodás született. Orbán Viktor a videóban a béremelés ütemezéséről nem beszélt, de pénteken a Magyar Nemzet azt írta, a kormány három évre ütemezett emelésben gondolkodik, jövőre 80, a rákövetkező években pedig 20-20 százalékban. Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, tisztában van azzal a kormány, hogy a kamara kérésének teljesítése több száz milliárd forint, és utalt arra is, hogy a költségvetésben most sok a bizonytalanság.

Hogy ne legyen kidobott pénz

Rékassy Balázs szerint a pluszpénzt például úgy lehet előteremteni, hogy a magyar kormány megemeli az egészségügyre költött összeg GDP-hez viszonyított arányát. Magyarországon jelenleg ez 5 százalék, míg a nemzetközi példák szerint ez máshol jellemzően legalább 7 százalék. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a béremeléssel párhuzamosan az egészségügy hatékonyabb, szervezettebb működését elősegítő ellenőrzési, minőségbiztosítási elemeket kell beépíteni a rendszerbe, modernizálni kell azt, mert ahol ez nem történt meg a jövedelmek növelésével párhuzamosan, mint Romániában, ott nem javult az ellátás színvonala, a várólisták is ugyanolyan hosszúak maradtak.

Azt is érdemes átgondolni, hogy mi lehet annak a következménye, ha a béremelést kísérő hálapénz elleni küzdelem részeként megtiltják, hogy az orvosok a magánpraxisukban felvett pácienseiket a közfinanszírozott ellátóhelyeken is fogadják és kezeljék. Ezen orvosok nagy része ugyanis ezzel a gyakorlattal többet keres, mint amennyi a megemelt bére lenne, így lehet, hogy a fenti korlátozás esetén kivonulna a közellátásból, és a továbbiakban csak privát rendelést folytatna. Ezzel jó hírű, saját pacientúrával rendelkező orvosokat veszíthet a közegészségügy, tehát csak óvatosan – figyelmeztetett a közgazdász.

Annak magyarázatát, hogy Orbán Viktor ilyen nagy mértékű orvosi béremelésre hajlandó, Rékassy Balázs abban látja, hogy a kormányfő, bár korábban lesöpörte az asztalról az egészségügyi kérdéseket, most a koronavírus-járvány idején észrevette, hogy valós veszély van. Ezzel együtt is csak részintézkedést hozott, egyelőre mintha nem rendszerszinten nézné a problémát. Márpedig, ha ez nem változik, akkor az egészségügy hatékonysága szempontjából a most beígért béremelés kidobott pénzzé válhat. „Nem lehet annyival elintézni a problémát, hogy akkor tessék, dobok nektek több pénzt.”

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!