Komáromi: Miért hagyja még Orbán Kásler ámokfutását?

Először arról jelent meg sajtóértesülés, hogy Pintér Sándor belügyminiszter arról érdeklődik, a háziorvosoknak milyen fizetés adható, ami arra utalna, hogy államosítani szeretné ezeket a praxisokat. Ezt követően azonban a Magyar Orvosi Kamra elnöke, Kincses Gyula a Facebookon azt írta, hogy a tárcavezetővel többször tárgyaltak, de soha nem merült fel az államosítás lehetősége, ám ha ez megtörténne, tiltakozni fognak.

Komáromi Zoltán háziorvos, a DK egészségpolitikusa a Reggeli gyorsban azt mondta, a praxisok államosításának híre többször felröppent már, de általában a pongyola megfogalmazásokból az érintettek mindig rájöttek, hogy ezt senki nem tudná megcsinálni. Pintér Sándor évtizedek óra profi politikus, képes kalkulálni egy-egy intézkedés következményeivel. Nincs két év a 2022-es országgyűlési választásokig, ha valaki a háziorvosi rendszert – ami egyébként recseg-ropog – most egy erőszakos államosítással akarná gatyába rázni, azzal az ellátás összeomlását okozná, és lakossági elégedettséget sem generálna vele – mondta Komáromi, aki épp ezért óvatos lenne az államosítási szándékról szóló értesülések megítélésével, és megvárná, „mi is fog ebből kisülni".

A háziorvos hozzátette, az sem működne, ha egy ilyen esetleges átalakítás után a háziorvos – mivel már államosított praxisban dolgozik – vezényelhetővé válna, és a lakóhelyéről máshová helyezhetnék. Hangsúlyozta, hogy jelenleg kerekítve hatezer praxis van az országban, amiből másfél ezret hetven év feletti nyugdíjas orvosok visznek, és több mint ötszáz háziorvosi hely nincs betöltve, vagyis 640 ezer embernek nincs saját háziorvosa, csak egy héten kétszer pár órát rendel számukra egy szomszéd körzetből beugró szakember. Ráadásul az üres helyek száma évente százzal nő. Hamvába holt terv lenne, hogy egy háziorvost átrendelnek egy másik településre, mert akkor ki látná el a saját városában, falujában élő betegeket. Az is kérdés, hogyan járna dolgozni, vajon adnának neki közlekedési eszközt, vagy ha túl messzire vezénylik akkor munkahelyet a házastársának, iskolai, óvodai férőhelyet a gyerekének? – tette fel a kérdést.

Komáromi szerint, aki vezénylésről szóló ötletekkel dobálódzik, nem gondolta át, hogyan lehetne ezt a gyakorlatban kivitelezni. Inkább annak kellene örülni, és megköszönni az ötezer-ötszáz háziorvosnak, hogy dolgozik, és úgy hogy gyakorlatilag ezer forintra sem jön ki az órabérük. Azok a fiatalabb kollégák, akik zárt orvosi csoportokban hozzászóltak az átalakításról szóló értesülésekhez, jellemzően arról írtak, ha ezt a kormány bevezetné, azonnal indulnak külföldre, az idősebbek pedig azt mondták, akkor ténylegesen elmennek nyugdíjba.

A DK egészségpolitikusa szerint a kormány tűzzel játszik, amikor, legalábbis egyelőre, félresöpri a Magyar Orvosi Kamara részletes, jól kidolgozott bérrendezésről szóló javaslatát. Ha ugyanis nem történik valami ebben az ügyben, akkor a mostani egyetemisták, rezidensek nem fognak belépni a közfinanszírozott rendszerbe, se háziorvosként, se rendelői vagy kórházi orvosként, hanem veszik a sátorfájukat és külföldre mennek.

Komáromi, mint fogalmazott, egyszerűen nem tudja megérteni, hogy ha van egy rendszer az országban, aminek működnie kell, akkor miért nem világos, hogy az abban dolgozó szakembereket meg kell becsülni, nem pedig riogatni, ijesztgetni mindenféle hülyeségekkel. Utóbbiak helyett, a béremelés mellett, például azzal kellene foglalkozni, hogyan lehet a háziorvosoknak olyan szakmai jogosítványokat adni, hogy egy-egy papírét, szakorvosi javaslatért a betegnek ne kelljen 30-50 kilométer utaznia, mert csak így kaphatja meg az életben maradásához szükséges gyógyszert.

Arra a tárcavezetői utasításra, hogy állami kórház nem szerződhet magáncéggel, Komáromi azt mondta, Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter hétvégi leveleit, amelyben megfogalmazza utasításait, már nem tudja komolyan venni. Minden olyan intézkedése, amelyből balhé lett, Kásler Miklós hétvégi levélben közölte. Ezek közé tartozik Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) főigazgatójának, valamint Csernavölgyi István, székesfehérvári kórházigazgató áprilisi kirúgása. Az ezeket megelőző hétvégéi levél, amely a kórházi ágyak felszabadításáról szólt, majd amit később a miniszter letagadott, illetve az új eljárásrendről szóló utasítás, amit aztán a következő hét közepén már módosítani kellett, mert amit Kásler miniszter úr leírt, az működésképtelen volt.

Inkább rendesen kellene kormányozni, a rendeletek előtt hatástanulmányokat készíteni, majd ezt követően beilleszteni azokat a jogszabályok közé. Az azonban, hogy a miniszter ír egy levelet, majd mindenki haptákba vágja magát, és megpróbálja megmagyarázni, „mit gondolt költő”, nem megy. Komáromi hozzátette, szerinte ámokfutás, ami ebből a levelezésből kijön, ezért nem érti, miért hagyja ezt még a miniszterelnök.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!