Oroszország az erőfölénye ellenére igenis sebezhető
14/08/2024 07:12
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Első ízben fordul elő, hogy a diktatúra által indított agresszív háború szörnyűséges következményeit immár a Kreml által hézagmentesen ellenőrzött média sem tudja eltitkolni az orosz lakosság előtt. Nemzetközi lapszemle.
Ami most a kurszki térségben történik a polgári lakossággal, az a kijevi, a harkivi és a lembergi lakosok számára 2022 februárja óta a szomorú mindennapok része: menekültek milliói, lerombolt erőművek és városok, áldozatok ezrei emlékeztetnek azoknak az orosz nacionalistáknak a megalomán őrületére, akik fel akarják számolni az ukrán államot – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban közzétett kommentárjában.
A szerző idézi Volodimir Zelenszkijt, aki szerint az ukrán haderő meglepetésszerű előrenyomulása a határmenti kurszki régióban arra irányuló kísérletnek tekinthető, hogy mintegy áthelyezzék a háborút orosz földre. Eddig néhány falut foglaltak el az ukránok, és még nyitott kérdés, hogy mi lesz ennek a kockázatos akciónak a politikai, illetve katonai következménye – állapítja meg a veterán publicista, és hozzáteszi: még ha az önvédelem jogával alá is lehet támasztani ezt az offenzívát, a német páncélosokkal indított akció újra feléleszti a vitákat a szövetségi köztársaságban arról, hogy hol is húzódik az a bizonyos vörös vonal az általuk Ukrajnának szállított fegyverek bevethetőségét illetően.
A határmenti falvak gyors elfoglalása és a hivatalos adatok szerint több mint százezer ember kaotikus evakuálása azt mindenesetre megmutatja, hogy Oroszország az erőfölénye ellenére igenis sebezhető. Az pedig első ízben fordul elő, hogy a diktatúra által indított agresszív háború szörnyűséges következményeit immár a Kreml által hézagmentesen ellenőrzött média sem tudja eltitkolni az orosz lakosság előtt.
Lendvai szerint ez az első ukrán ellencsapás megváltoztatta a háború dinamikáját, de Ukrajna barátai ma még csak remélhetik, hogy Ukrajna valóban képes a szükséges nyomást gyakorolni az agresszorra.
Most nézzük az ukrajnai háborúnak az Oroszországhoz tartozó kurszki térségre történt kiterjesztését energetikai szempontból. Mint a Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja írja, az ukrán offenzíva nyomán emelkednek a gázárak – múlt csütörtökön elérték a tavaly decemberi szintet -, ugyanis pontosan a harcok újabb színterének a közvetlen közelében, a kurszki térségben található az Európába irányuló orosz gáztovábbítás néhány elosztó állomása, az úgynevezett átadási pontok némelyike. Az áremelkedés oka pedig nem a tényleges ellátási kapacitáshiány, hanem az ilyen forgatókönyvtől való rettegés. A Handelsblatt szerint ismét időszerű feltenni a kérdést: miért függ még mindig ennyire néhány EU-ország az orosz gáztól? Konkrétan Ausztriáról, Magyarországról és Szlovákiáról van szó.
Az aggodalom tárgya nem az – írja a német lap -, hogy az ukránok elfoglalják a szóban forgó átadási pontokat, és megszakítják a gáztovábbítást. Ha meg akarták volna akadályozni az orosz gáz Európába áramlását, akkor ezt a saját területükön nyugodtan meg tudták volna tenni. Ám az elmúlt hónapokban zavartalanul engedték az orosz gáz továbbítását az említett három uniós tagország felé, és ezért be is szedték a tranzitdíjat. A félelem valójában abból fakad, hogy a harcok során ezek az átadási pontok megsérülhetnek. Ebben az esetben az első reakciók nyomán a gázárak akár néhány hétre is jelentősen megnövekedhetnek, amíg az érintett országok nem találnak alternatív megoldást. Ilyen lehet például az, hogy Németországnak megvan a kapacitása a hajón érkező, lényegesen nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgáz fogadására, és abból – akár Olaszországgal közösen – ki tudná segíteni az osztrákokat.
Az érintett országok - olvasható a német lap cikkében – az orosz gáztól való függés fenntartását részben azzal indokolják, hogy nem akarják felrúgni a Gazprommal fennálló szállítási szerződéseiket. A Handelsblatt szerint ez a helyzet az év végén remélhetőleg megváltozik, mert akkor lejárnak az Ukrajna területének igénybevételére vonatkozó gáztranzit-megállapodások.
Végül arról, hogy a francia Le Parisien a párizsi olimpia lezárultával esélylatolgató cikket közöl arról, vajon mely városok lehetnek majd a következő játékok megrendezői, mármint a 2028-as rendezési jogot elnyert Los Angeles és a 2032-ben sorra kerülő ausztráliai Brisbane után. A lap szerint az aspiránsok élén India áll, hiszen a világ immár legnépesebb országáról van szó. A lehetséges várost ugyan hivatalosan nem nevezték meg, de általános vélekedés szerint az ország északkeleti részén található Ahmedabád lehet a leginkább esélyes. A The Indian Express szerint szeretnék, ha addigra a jógát is bevennék az olimpiai sportágak közé. Az érdeklődők közt van azonban Indonézia, a chilei Santiago, illetve a török Isztambul is. Európába viszont aligha tér vissza 2040 előtt az olimpiai láng. A Le Parisien szerint szóba jöhet Berlin, London, illetve az olasz Firenze, de – mint a cikkben olvasható – „a magyar Orbán Viktor is érdeklődik”.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.08.13., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János
