Kurszki behatolás: van egy sokkhatás az orosz lakosságnál

Bár jellemzően 1-2 napos késéssel terjednek az információk, a legutóbbi hírek szerint az ukránok az elmúlt néhány napban is előrébb tudtak nyomulni Oroszországban, a múlt héten elfoglalt területeket pedig elkezdték megerősíteni. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy megtévesztő lehet, ha mondjuk a közösségi médiában látunk egy ukrán zászlót valahol, nagyon mélyre betörhet egy-egy felderítő egység és kitűzhet egy lobogót, ez még nem jelenti azt, hogy Ukrajna ténylegesen az ellenőrzése alá vonta a területet – magyarázta Jójárt Krisztián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa az Esti gyorsban. Maguk az oroszok azt jelentették, hogy 40 kilométeres mélységben hatoltak be az országba az ukránok, katonai szakértők inkább 10-15 kilométeresre szélességűre teszik azt a sávot, ami ukrán ellenőrzés alatt van, innen persze indíthatnak csapásokat a határtól messzebbre is – tette hozzá a szakértő.

"Ukrajna nem érdekelt az orosz területek meghódításában, és az ukrán hadseregnek a Kurszki területen folytatott offenzív művelete kizárólag az ország polgárainak védelmét szolgálja" – közölte egy kijevi sajtótájékoztatón az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij kedden, bő egy héttel azután, hogy az ukrán hadsereg behatolt Oroszországba. A sokakat meglepő műveletről az első pár napban hallgatott az ukrán vezetés, Volodimir Zelenszkij elnök is csak öt nappal az akció kezdete után szólalt meg, ekkor arról beszélt, hogy "az ukrán hadsereg az agresszor területére" tolja a háborút.

Jójárt felidézte, hogy Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó is nyilatkozott a kérdésben, ő azt mondta, cél, hogy az orosz társadalom is érezze a háború költségeit, adott esetben értékes infrastrukturális elemeket pusztítani, esetleg később a tárgyalásoknál aduként használni ezeket a területeket. Utóbbi a szakértő szerint nem annyira reális elképzelés, nem tűnik kivitelezhetőnek, hogy hosszú távon benn maradjanak a területen az ukrán erők és megszilárdítsák a jelenlétüket.  

Amellett, hogy, kommunikációs szempontból használható az ukránok akciója, valójában nem tudjuk mi a gyakorlati célja a jelenlegi műveleteknek, így aztán értékelni is nehéz lesz, hogy mennyiben voltak sikeresek – mondta a szakértő. Jójárt szerint reális cél az lehet – és úgy tűnik az oroszok is ebben a keretben értelmezik a helyzetet –, hogy fenntarthatatlanabbá tegyék az oroszok intenzív támadásait Harkiv környékén. Azt próbálhatják kikényszeríteni, hogy kivonják az erőiket.

Persze, azért bizonyos mértékben működik az a rész is, hogy az orosz társadalom érezze a költségeket. 73 ezer embert telepítettek ki eddig az érintett területekről és további 50 ezret terveznek, emellett százezren maguktól hagyták el a lakóhelyüket, ez egy sokkhatás – mondta Jójárt. A helyi lakosságon túl, az orosz társadalomban ugyan nagy a felháborodás, részben azért is, mert nem volt megszervezve a helyi védelem, nem voltak jelen a reguláris erők, sorkatonák és az FSZB határőrei szálltak szembe az ukránokkal. Ettől függetlenül a szakértő szerint nem várható rezsimellenes tömegmegmozdulás. 

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
Címlapi kép: Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata által rendelkezésre bocsátott kézi fotón emberek buszokba készülnek beszállni, miközben evakuálják őket otthonaikból az oroszországi Kurszk régió határ menti településein, 2024. augusztus 13-án.